Hogyan oldjam meg? – 5. rész

Legújabb sorozatunkban olyan mindennapi munkaügyi problémákra, akadályozó tényezőkre, sokszor bosszantó apróságokra igyekszünk tippeket adni, amelyek megkeseríthetik munkavállaló, munkáltató életét egyaránt. Milyen a jó tanulmányi szerződés? Szeptember környékén mindig aktuális téma, hogy a munkavállalók továbbképzését közös érdekként tanulmányi szerződéssel támasszák alá. (tovább…)

Olvasás folytatása

Hogyan oldjam meg? – 4. rész

Legújabb sorozatunkban olyan mindennapi munkaügyi problémákra, akadályozó tényezőkre, sokszor bosszantó apróságokra igyekszünk tippeket adni, amelyek megkeseríthetik munkavállaló, munkáltató életét egyaránt. Hogyan tudja munkáltató a lehető legbiztosabban magához kötni nehezen megtalált (esetleg hiányszakmabeli) munkatársát? Persze, legegyszerűbb lenne a "jól meg kell fizetni", "széles körben motiválni" válasz. Ez mind igaz lehet, bár pénzzel is csak bizonyos mértékig lehet valakit motiválni (mondják a…

Olvasás folytatása

Hogyan oldjam meg? – 3. rész

Legújabb sorozatunkban olyan mindennapi munkaügyi problémákra, akadályozó tényezőkre, sokszor bosszantó apróságokra igyekszünk tippeket adni, amelyek megkeseríthetik munkavállaló, munkáltató életét egyaránt. Kiket és milyen gyakran kell üzemorvoshoz küldeni? A kérdés pontosításra szorul. Fontos tudnunk, hogy milyen célból küldjük a szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónkhoz (üzemorvos) a munkavállalónkat. (tovább…)

Olvasás folytatása

Hogyan oldjam meg? – 2. rész

Most induló sorozatunkban olyan mindennapi munkaügyi problémákra, akadályozó tényezőkre, sokszor bosszantó apróságokra igyekszünk tippeket adni, amelyek megkeseríthetik munkavállaló, munkáltató életét egyaránt. Közlés írásban a felek távollétében. A szituáció: gyakran előfordul a munkaviszonyban, hogy az egyik félnek a jogviszonyt érintő lényeges közlendője van a másik fél felé, de nincs módjuk, vagy nem kívánnak találkozni egymással (legklasszikusabb példa a felmondás közlése, vagy…

Olvasás folytatása

Hogyan oldjam meg? – 1. rész

Most induló sorozatunkban olyan mindennapi munkaügyi problémákra, akadályozó tényezőkre, sokszor bosszantó apróságokra igyekszünk tippeket adni, amelyek megkeseríthetik munkavállaló, munkáltató életét egyaránt. A munkaidő alternatív megszervezése kisgyermekes munkavállaló esetén. A szituáció: bölcsőde/óvoda/iskola naponta 7-16.30-ig (tetszőlegesen behelyettesíthető) van nyitva, tart ügyeletet, munkavállaló anyuka munkaideje, oda-vissza utazási idővel - sajnálatos módon - túlnyúlik ezen. (tovább…)

Olvasás folytatása

Tévedések és tévhitek – a (nyári) szabadságról – 5. rész

A szabadságos tömb, avagy a szabadság nyilvántartása. Örökzöld téma: kötelező-e használni a zöld szabadságos tömb nyomtatványt a szabadságok nyilvántartására? Vagy hogyan másként lehetséges a szabadságok nyilvántartása? Ahogy a munkaidő, úgy a szabadság nyilvántartására sincs egységes kötelező ú.n. formanyomtatvány. (tovább…)

Olvasás folytatása

Tévedések és tévhitek – a (nyári) szabadságról – 4. rész

Visszahívhatnak szabadságról, vagy el sem engednek? A szabadság a munkaviszonyban egyfajta (gyakran hosszabb) pihenőidő, amelyre mindkét félnek fel kell készülni. A munkáltatónak a munkavállaló helyettesítéséről kell gondoskodni (akár egy-két napról, akár huzamosabb távollétről van szó), illetve a munkavállalónak sem mindegy, hogy a szabadságként kiadott időtartammal, mint szabadidővel hogyan gazdálkodik. Mindezek miatt mindkét felet köti a 15 nappal korábban történő előzetes…

Olvasás folytatása

Tévedések és tévhitek – a (nyári) szabadságról – 3. rész

Szabadság: napban, vagy órában? Fél napra is jár? Ahhoz, hogy a fentieket megválaszolhassuk, alapvetően két kérdést kell tisztázni: A szabadság mértékszabályait kell ismernünk, majd a szabadság kiadásának lehetőségeit kell számba vennünk. A szabadságnak, mint fizetett szabadidőnek mértékét a törvény „nap”-ban határozza meg, minden esetben (a munkaviszonyban) ez irányadó. Tudjuk, az alapszabadság 20 nap naptári évenként, az egyes pótszabadságok is napban…

Olvasás folytatása

Tévedések és tévhitek – a (nyári) szabadságról – 2. rész

A szabadságot kiadják, vagy kiveszik? Általában ezt halljuk: szabira megyek, kiveszem a szabadságot… Pedig helyesebb lenne: a szabadságra küldenek, kiadják a szabadságomat kifejezés használata. Látszólag jelentéktelen, hogy „kiadják”, vagy „kiveszik”, mégis gyakorlati buktatók sorát eredményezheti, ha e kérdésben felszínesen gondolkodunk. Miért? (tovább…)

Olvasás folytatása

Tévedések és tévhitek – a (nyári) szabadságról – 1. rész

Kinek jár a szabadság? A fizetett szabadság - mint egyfajta pihenőidő – csak a munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyokhoz kapcsolódik, azaz egy jogszerűen (!) alkalmazott megbízási szerződéssel létrejött megbízási jogviszonyban szóba sem jöhet. VIGYÁZAT! A színlelt megbízás – munkaviszonnyá minősítése esetén, sok más mellett - a hatóság a szabadságra való jogosultságot is vizsgálni fogja. (tovább…)

Olvasás folytatása