Szabadság: napban, vagy órában? Fél napra is jár?

Ahhoz, hogy a fentieket megválaszolhassuk, alapvetően két kérdést kell tisztázni:
A szabadság mértékszabályait kell ismernünk, majd a szabadság kiadásának lehetőségeit kell számba vennünk.

A szabadságnak, mint fizetett szabadidőnek mértékét a törvény „nap”-ban határozza meg, minden esetben (a munkaviszonyban) ez irányadó. Tudjuk, az alapszabadság 20 nap naptári évenként, az egyes pótszabadságok is napban meghatározottak: életkori pótszabadságok 1-10 NAP, gyermekek után járhat 2-4-7 NAP, fiatal munkavállalónak 5 NAP stb.

A munkaviszony kezdetén a szabadságot tehát megállapítani „nap”-ban kell.

Más kérdés, hogy a megállapított szabadság mennyiség kiadására HOGYAN kerül sor, azaz hogyan történik annak KIADÁSA. Mivel a szabadságot munkanapokra kell kiadni, függ a munkaidő-beosztástól. Márpedig munkaidő-beosztás oly sokféle lehet a munkáltató működéséhez igazodóan, hogy sok esetben nem célszerű, nem praktikus a szabadságot „nap”-ban kiadni, egyszerűbb, a munkavállaló számára is érthetőbb, ha az „óra”-ban fogy” pl. az egyenlőtlen munkaidő-beosztások esetén.

Ilyenkor a „nap”-ban megállapított szabadságot szorozni kell a munkaidő mértékével (fontos, hogy nem a beosztás szerinti napi munkaidővel), és persze évközi belépő munkatárs esetén arányosítani is kell, s az így megkapott óraszámból kell a munkáltatónak kiadnia a munkaidő-beosztás szerint épp esedékes szabadságot.

Figyelem!
Sem a napban, sem az órában kiadott szabadság esetében nem lehet „fél nap szabadságra menni”, a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőre – legalább 1 napira – egybefüggően kell kiadni.

Ha biztosra akarunk menni, ha a kérdés teljes körű megoldását várjuk, kérjünk munkaügyi szakértői segítséget.

Az Edutax Kft. munkaügyi tanácsadási szolgáltatásairól itt tájékozódhat.

Folytatjuk a szabadságok témakörét.

Torma Beáta – EDUTAX TEAM

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − tizenkettő =