Meghatározó változásokat hozott a magyar számviteli szabályozásban a számviteli törvény 2016. január 1-jén hatályba lépett módosítása, amely az egyik legnagyobb mértékű változás a törvény kihirdetése óta. A változtatások mindenkire vonatkoznak, aki a magyar számviteli törvény szerint vezeti a könyveit, és jelentős hatással lesz majd a beszámoló készítésre, az ezt alátámasztó könyvvezetésre és a könyvvizsgálatra egyaránt. A módosításra tekintettel érdemes végiggondolni, hogy milyen szükséges változtatásokat kell megtenni a könyvelésben.

A fontosabb változások közé tartozik többek között a beszámolónál az értékhatárok változása és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulása (részletesen külön cikkben).

A számviteli törvény 2016. évi változásai dióhéjban

  • Változnak az egyszerűsített éves és konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó határértékek. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők köre bővülhet, mivel a választásnál figyelembe vehető mutatók jelentősen növekedtek.
  • Megváltozik a mérleg- és eredménykimutatás formája. Új fogalomként megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés (olyan 20 százalékot meghaladó részesedések, amelyek nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak), és az ezekhez kapcsolódó mérlegsorokat külön kell kimutatni (részesedések, kölcsönök, követelések). Az egyszerűsített éves beszámolóban ezeket az adatokat adott esetben a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatni.
  • Megszűnik a rendkívüli eredmény kategória, a jelenleg itt kimutatott tételek az egyéb bevételek, ráfordítások, illetve a pénzügyi eredménybe közé tartoznak majd.
  • Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének adattartalma csökken, ellenben konkrétan rögzíti a törvény a közzététel információtartalmát. Kibővül viszont a megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentés adattartalma.
  • Az üzleti vagy cégérték fogalma megváltozott, ez jelentős változásokat hozott az üzleti vagy cégérték számviteli kezelésében.
  • Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája, ebből következően megváltozik a nyereségfelosztás rendszere. E döntés egyenes következménye az osztalékfizetés szabályainak módosítása is.

A könyvvizsgálatot érintően is voltak változások a számviteli törvényben. Egyik ilyen változás, a könyvvizsgálói jelentés tartalmának bővítése. A könyvvizsgálónak eddig is nyilatkoznia kellett arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetve a számviteli törvény, és más jogszabály vonatkozó előírásaival. Módosítás e tekintetben a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra vonatkozóan történt, miszerint az ilyen gazdálkodó az üzleti jelentésben a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben meghatározott információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé. A könyvvizsgálói jelentésben a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza a nem pénzügyi kimutatást.  

További – 2016.04.01-jével beiktatott – változás a könyvvizsgálatban, hogy a könyvvizsgáló hatóköre nem terjedhet ki a vállalkozó jövőbeli életképességére és a legfőbb irányító (vezető) szerv, ügyvezető szerv tevékenységének hatékonyságára és eredményességére vonatkozó bizonyosság nyújtására.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 × egy =