A számviteli törvény 2016-tól hatályos változásai közül az egyik lényeges az osztalék kifizetésével kapcsolatos szabályok változása.  Eddig az osztalék kimutatása minden esetben annak az évnek a beszámolójában történt, amely év eredményének felosztásáról született döntés. Ezzel szemben 2016-tól az osztalékfizetés tekintetében lényeges változás, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékot is, az új szabályok szerint első alkalommal 2017-ben.

Fontos változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban, ezzel az osztalék kifizetése és könyvelése megváltozik. Míg a korábbi években az osztalék a lezárt év eredménykimutatásában szerepelt, a 2016-tól érvényes új eredménykimutatás utolsó sora az adózott eredmény lesz. Ez a sor kerül át a mérlegbe a saját tőke elemei közé is. Azaz az osztalék nem kerül be a lezárt év könyvelésébe. Ez azt jelenti, hogy 2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet, illetve nem kell majd visszakönyvelni a 2016-os beszámolóba, tehát a 2017. január -május hónapokban elfogadott osztalék a döntés időpontjában, az új üzleti évben, jelen esetben 2017-ben kerül majd be a vállalkozás könyvelésébe.

Az új szabály szerint az osztalékot (az osztalékfizetési korlát változatlan figyelése mellett) az eredménytartalékkal szemben kell közvetlenül könyvelni az arról szóló határozat napjával. Így tehát a következő év beszámolójának számai fogják tartalmazni ezt az adatot, mint az eredménytartalék csökkenése.

Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz korrigálva a tárgyévben kapott (járó) osztalék összegével. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke.

Az osztalék forrását illetően két lényeges változás van.

  • Az egyik ilyen változás, hogy a maximálisan kifizethető osztalék meghatározásánál új elemként jelenik meg, és növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegét.  A törvény indokolása szerint az osztalékfizetés korábbi rendszerének fenntartása érdekében indokolt lehetővé tenni a vállalkozások számára a mérlegkészítésig kapott, elszámolt osztalék figyelembevételét az általuk fizethető osztalékalap meghatározásához.
  • A másik változás a kifizethető osztalék mértékének meghatározásánál, hogy hogy a kifizetést korlátozza, ha vállalkozás eredménytartaléka negatív a fordulónapon. 2016-tól a negatív eredménytartalékot csak az adózott eredmény és a tárgyévben kapott (járó) osztalék fedezheti, a tőketartalék nem. A korábbi szabályozás értelmében, ha volt tőketartalék, a számításnál figyelembe vehető volt a negatív eredménytartalék fedezeteként. 2016-tól ez már nem elegendő, még az üzleti év zárása előtt szükséges átvezetni a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tulajdonosok erről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ezért már az év végéhez közeledve célszerű megnézni a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig – amennyiben az szükséges – érdemes a fordulónapot megelőzően rendezni.

Az osztalékfizetési korlát levezetésében egyedüli változás az, hogy az értékelési tartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha pozitív előjelű. Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként szintén figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

A változásokat az osztalék előlegre is alkalmazni kell, azaz jelenleg is érvényes eljárási szabályok mellett ezek az ügyletek is akkor teljesíthetők, ha a 6 hónapnál nem régebbi elfogadott beszámolóban vagy a közbenső mérlegben az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék – az osztalékfizetési korlát szabályai figyelembe vételével – arra fedezetet nyújt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

12 + 18 =