Karantén alatti munkavállalói ellátások formái

Amennyiben a Munkáltatók bármely munkavállalója hivatalos karanténba (pl. járványügyi zárlat) kerül, akkor a hiányzása – az erről való írásbeli tájékoztatást követően – igazoltnak tekintendő és részére állásidőt sem kell fizetni, mert vis maior, a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső okból nem jelenik meg a munkavállaló dolgozni.

A hatósági zárlat alatt keresőképtelen, így betegszabadságra, majd táppénzre kerül.

Az önkéntes karantén (munkavállaló, vagy a munkáltató kezdeményezésére) tartama, módja és az arra fizetendő juttatás a felek megállapodásának a kérdése. Erre egyébként a munkavállalót a munkáltató nem kötelezheti. Amennyiben felmenti a munkavégzési kötelezettség alól erre az időszakra (pl. külföldről hazajön, ne menjen két hétig dolgozni), ez állásidő, amire jár a munkavállalónak távolléti díj.

Megállapodhatnak fizetési nélküli szabadságban, szabadság kiadásában, vagy az állásidőre járó távolléti díjnál kisebb juttatásban is, de ehhez a megállapodás kell, a munkáltató nem rendelkezhet erről egyoldalúan.

Felmerülhet, hogy ilyen esetben a kollektív szerződés is tartalmaz rendelkezést.

Ha a munkavállaló dönt így (önkéntes karantén fertőzéstől való félelem, legfeljebb két hét), akkor a hiányzása igazolt, de nem jár neki állásidőre járó távolléti díj, és írásban, indokolva be kell jelentenie a távolléte okát.

Az önkéntes karatén alatt a munkavállaló csak akkor kap a keresőképtelenség esetén járó bármilyen juttatást, ha betegséget állapítanak meg nála, és ezt az orvos adott időponttól igazolja, ahogy minden más betegségnél. Önmagában az önkéntes karantén nem jelent keresőképtelenséget.

Dr. Pintér W. Andrea
ügyvéd
munkajogi szakjogász
családjogi szakjogász
E-mail: pinter.andrea@drpa.hu