A munkabér védelméről maga a Munka Törvénykönyv (Mt.) rendelkezik, ahol egyértelműen rögzíti a 161. §-ban, hogy a munkáltató levonhatja a munkavállalóval szemben fennálló saját követelését, de kizárólag a munkavállaló hozzájárulása alapján [Mt. 161. § (2) bekezdés a) pont]. Hozzájáruló nyilatkozat nélkül csak a munkavállaló részére kifizetett bérelőleget (amit egyébként szintén írásban rögzíteni kell) lehet levonni.

Ugyanezen fejezet rendelkezik egyébként a jogalap nélkül kifizetett munkabérről is. Itt felhívom a figyelmet arra, hogy nagyon méltányosan -véleményem szerint- a törvény nem levonás, hanem visszakövetelés lehetőségét biztosítja csak a munkáltatónak. A követelés érvényesítése pedig a Ptk. szabályai szerint egy egyoldalú jognyilatkozattal történik, amely – ha végrehajthatóvá válik-, akkor kerülhet sor a levonásra. A törvényben rögzített hatvan napos jogvesztő határidő is a követelés érvényesítésére vonatkozik, nem magára a levonásra.

Harmadrészt az Mt. a jognyilatkozatok című fejezetében egyértelműen rögzíti, hogy a Ptk. mely szabályait engedi be a munkaviszonyba. Konkrétan nevesíti a jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozó jogszabályhelyét, melynek értelmében jogról lemondani vagy abból engedni csak kifejezett nyilatkozat alapján lehet és az ilyen nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8 §. (3) bekezdés)]. Véleményem szerint ezt a munkabérre is alkalmazni kell, hiszen arra is joga van a munkavállalónak.

 A magánjog területén jóformán bármiben megállapodhatnak a felek, bármilyen eljárást kialakíthatnak egymással szemben, de ha probléma lesz belőle, akkor csak a jogi normák lesznek az irányadóak.

 A hivatkozott jogszabályhelyek az alábbiak:

„Mt. 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

(2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja

  1. a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy
  2. b) ha az előlegnyújtásból ered.

(3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

  1. § A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

 Ptk. 6:8. § [A jognyilatkozat értelmezése]

(1) A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

(2) A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell.”

(3) Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.

Dr. Pintér W. Andrea
ügyvéd
munkajogi szakjogász
családjogi szakjogász
pinter.andrea@drpa.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc + tizenhét =