A közelmúltban tette közzé az adóhatóság újabb transzferár tájékoztatóját, ami további gyakorlati segítséget nyújt a transzferár dokumentáció elkészítéséhez. A tájékoztató az adatbázisok alkalmazása során szükséges lépéseket foglalja össze, és pontosítja, egyértelműsíti a vonatkozó szabályozó rendszer által elvárt követelményeket.

Ez azért fontos, mert általánosságban elmondható, hogy a kapcsolt tranzakciók független ügyletekkel történő összehasonlítása sok esetben valamilyen külső forrásból elérhető adaton alapul és vállalati szintű beszámoló-adatokat tartalmazó adatbázis használata szükséges a szokásos piaci ár levezetéséhez és meghatározásához. De miért is fontos mindez? Az összehasonlításhoz használt adatbázisok vállalati szintű adatokat tartalmaznak, így nem az egyes ügyleteken elért jövedelmezőséget hasonlítja egy független ügyleten elért jövedelmezőséghez, hanem közvetetten vizsgálja a jövedelmezőséget, és gondolatmenete a következő: ha a vállalkozásom jövedelmezősége megfelel a szektorban működő más független vállalkozások jövedelmezőségének, akkor ebből arra következtetek, hogy a kapcsolt ügyleteim jövedelmezősége is megfelel a függetlenek jövedelmezőségének, és ezáltal szokásos piaci árnak.

Bár a szokásos piaci ár csak becsléssel határozható meg, és egzakt eredményt nem ad, a hivatkozott adóhatósági tájékoztatóban pontosított követelmények révén az adóhatósági ellenőrzési gyakorlattal összhangban határozható meg a szokásos piaci ár.

Az, hogy az adatbázis szűrés lépésein túl még milyen szempontokra kell figyelni az adatbázisok használata során, egy, a közelmúltban született Kúria ítélet mutat rá. Ugyanis előfordulhat olyan eset, hogy a vállalkozás egészének jövedelmezősége illeszkedik a független felek jövedelmezőségére, azonban csak a kapcsolt ügyleteken elért jövedelmezőség nem.

Az adóhatóság 2013-2014 évet vizsgálta az adózónál, aki személyautók és kapcsolódó pótalkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozott a vizsgált időszakokban, termékeit pedig egyaránt értékesítette kapcsolt vállalkozásoknak és független feleknek. Az éves forgalom mintegy fele származott kapcsolt ügyletből. A Társaság a szokásos piaci ár meghatározásához adatbázis kutatást alkalmazott, a vállalati szintű jövedelmezőséget vizsgálta, és ebből vezette le, hogy a kapcsolt ügyletben alkalmazott árak megfelelnek a szokásos piaci árnak.

Hol hibázott adózó?

A Kúria ítéletében kimondta, hogy a transzferárazás lényegi szabályozásának helytelen értelmezése vezetett hibás következtetés levonására. mivel a Társaság az üzemi eredményt és ezzel összefüggésben a haszonkulcs kimutatását a társaság egészére, a teljes üzemi eredményre kalkulálta és nem külön-külön vizsgálta. Az ítélet szerint ezzel a transzferárazás lényegét hagyta figyelmen kívül, vagyis azt, hogy külön kell vizsgálni a kapcsolt vállalkozások kapcsolataiban elért nyereségrátát, a független felek egymás közötti ügyletekben alkalmazottétól.

Érdemes tehát körültekintően eljárni az adatbázisok használata során, és ha a nyilvántartásokat úgy kialakítani, hogy ha szükséges, akkor a kapcsolt felekkel bonyolított ügyletek jövedelmezősége meghatározható legyen.

Lépjen kapcsolatba velünk, annak érdekében, hogy a kiválasztott transzferárazási módszer az Adóhatóság elvárásainak megfelelően legyen alkalmazva. Teljes körű tanácsadási és transzferár dokumentáció készítési szolgáltatást kínálunk leendő ügyfeleink számára.

Szerző: Papp-Vida Csilla, okleveles adótanácsadó, transzferár szakértő, bejegyzett könyvvizsgáló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kilenc + 12 =