A cég sajáttőke-problémája akár a cégformára is kihathat, vagy a társaság megszűnését is eredményezheti, ha beszámolókészítés kapcsán a tőkevesztésre fény derül minél előbb lépni kell a helyzet rendezése érdekében. Mikor kell lépni, mennyi ideje van a társaságnak és milyen irányba indulhat a tőkerendezés érdekében?

A társaságok üzleti évéről szóló beszámoló előkészítése során kiemelt figyelmet érdemel a társaságok saját tőke helyzetének vizsgálata. Amennyiben például a pandémia negatív hatásai miatt az akár több éves veszteséges működés következtében a társaság saját tőkéjének összege lecsökken, a cégnek lépnie kell. Előfordulhat, hogy a vállalkozásnak más társasági formát kell választania, de a legrosszabb esetben a nem megfelelő összegű saját tőke akár a társaság megszűnését is eredményezheti.

Nézzük, melyek a saját tőke rendezés leggyakoribb esetei kft-k és részvénytársaságok esetében, kiemelve néhány adózási szempontból is megfontolandó kérdést.

Mikor kötelező foglalkozni a cég saját tőke helyzetével?

A saját tőke biztosít egyfajta minimális garanciát a cég partnerei, dolgozói számára arra, hogy a társaság működése biztosított, vállalásait, a vele szemben fennálló követeléseket rendezni képes. Ezért állít fel a szabályozás szigorú követelményeket a cégekkel szemben esetleges tőkevesztésük mielőbbi kezelése kapcsán. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kft., rt. esetén azonnali beavatkozást igénylő tőkevesztésnek minősülnek az alábbi esetek:

Korlátolt felelősségű társaság

  • a társaság saját tőkéje veszteség miatt a törzstőke felére csökkent
  • a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összeg alá csökkent
  • a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette
  • a társaság vagyona tartozásait nem fedezi

Részvénytársaság

  • a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent
  • a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent
  • a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette
  • a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi

Amennyiben bármelyik eset fennáll, a kft. ügyvezetője, illetve az rt. igazgatósága késedelem nélkül, illetve rt. esetében 8 napon belül köteles intézkedni a taggyűlés/közgyűlés összehívásáról.

Továbbá, ha két egymást követő üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét (kft. esetében a 3 millió forintot, rt. esetében az 5 millió forintot) és a tagok a 2. év beszámolójának elfogadásától számított 3 hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő 60 napon belül kötelesek elhatározni a gazdasági társaság átalakulását, vagy egyesülésről, illetve jogutód nélküli megszűnésről dönteni.

Mindezek alapján jól látható, hogy a tartós tőkevesztés esetén a társaság tagjainak, részvényeseinek viszonylag rövid, 3 hónapos határidő áll rendelkezésére a szükséges tőke biztosítására. Amennyiben a társaság szeretné elkerülni az átalakulást, valamint a jogutód nélküli megszűnést, a saját tőkét minél hamarabb rendeznie szükséges.

Hogyan rendezhető a cég tőkehelyzete?

1. Tőkeleszállítás

Abban az esetben, ha veszteség folytán jelentősen csökken egy társaság saját tőkéje, ugyanakkor jegyzett tőkéje a cégformára előírt minimum követelményt jelentősen meghaladja, a saját tőke/jegyzett tőke arány helyre állítására megoldást jelenthet a tőkeleszállítás. Ezzel a társaság csökkenti a jegyzett tőkét, jellemzően a tőketartalék emelésével egyidejűleg.

Kft. esetében a tagok legalább 3/4-es többségével meghozott határozatával van erre lehetőség, ahol a tagok részesedésének névértéke a törzsbetétjeinek arányában csökken, ugyanakkor a tulajdoni hányadok egymáshoz viszonyított aránya nem változik.

2. Pótbefizetés

A pótbefizetés mint saját tőke rendezési lehetőség alapvetően korlátolt felelősségű társaságok esetében alkalmazható. Abban az esetben, ha a társaság alapító okirata (társasági szerződése) ezt lehetővé teszi.

Ekkor a taggyűlés írhat elő pótbefizetési kötelezettséget a tagok számára a veszteségek fedezésére. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell – többek között – a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát, azt a maximális összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, valamint a pótbefizetés teljesítésének módját és határidejét.

Fontos, hogy a pótbefizetés már nemcsak pénzben, hanem a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) feltételeit teljesítő más eszközzel is történhet, így akár elismert követeléseket, egyéb eszközöket is rendelkezésre lehet bocsátani!

Amennyiben a társaság taggyűlése a kialakult helyzet rendezésére pótbefizetés előírása mellett dönt, az ezzel kapcsolatos határozatát 3 hónapon belül végre is kell hajtania. A pótbefizetés nem igényel cégeljárást, így az ilyen jogcímen rendelkezésre bocsátott vagyoni érték nem jelenik meg az alapító okiratban. A természetben adott pótbefizetésre a transzferár szabályokat nem kell alkalmazni, így a pótbefizetés összességében adminisztratív szempontból egyszerűbb a normál tőkeemelésnél. Mivel a pótbefizetés mind a nyújtó, mind a kapó fél oldalán számvitelben alapesetben a saját tőke elemeket módosítja, így közvetlen eredményhatása általában nincs. Végelszámolás, felszámolás esetén azonban átminősítési kockázat merülhet fel, ami hatással lehet a két fél adóalapjára, így nem minden esetben ajánlott a pótbefizetéssel rendezni a tőkeproblémát.

3. Tőkeemelés

Amennyiben a saját tőke/jegyzett tőke arány helyreállítása a cél, megoldást jelenthet a tőkeemelés, ami történhet a jegyzett tőke növelésével, vagy ázsiós tőkeemelés formájában. Ázsiós tőkeemelés esetében a társaság a jegyzett tőkéjének – általában – kis mértékű növelése mellett a tőketartalék emelésére kerül sor. Ez utóbbi különösen olyan társaságok esetén megfontolandó, ahol a következő években sem várható jelentős nyereség, és így a jegyzett tőke túlzott megemelése ismételt tőkeproblémákhoz vezetne. Mind a hagyományos, mind az ázsiós tőkeemelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás, apport teljesítésével is. Mindkét típus esetén szükséges az alapító okirat módosítása és cégbírósági bejegyzés.

Az apport útján történő tőkeemelés esetén jogi, és adózási szempontból is fontos az apport valós értékének megfelelő meghatározása. Jogi szempontból kft. esetén a tagok felelnek az apport értékéért, míg Zrt. esetén kötelezettségként írja elő a jogszabály a független értékelést. Emellett kapcsolt vállalkozások között a szokásos piaci érték tekintetében transzferár nyilvántartási kötelezettség is keletkezhet. Szintén fontos vizsgálni, hogy felmerül-e áfakötelezettség.

Az apporttal történő tőkeemelés speciális esete a hitel-tőke konverzió, amely során az anyavállalat a társasággal szemben fennálló elismert követelését tőkejuttatás formájában bocsátja a leányvállalata rendelkezésére. Az ilyen jellegű hitel-tőke konverziók kellő körültekintést igényelnek! Ugyanis ezek nem megfelelő kezelése adózási szempontból átminősítési kockázatot rejt magában, és mind a tőkét nyújtó, mind a tőkét befogadó oldalán problémát okozhat.

4. Tulajdonos követelésének elengedése

A saját tőke rendezésére az egyik legkézenfekvőbb megoldást jelentheti, ha a társaság tulajdonosai a társasággal szemben fennálló követeléseiket a veszteség felmerülésének évében elengedik, ezáltal javítva a tárgyévi eredményt.

Ez a módszer kifejezetten csak a fennálló kötelezettség mértékéig jelenthet megoldást, és nem elegendő a beszámoló elkészítésekor vagy azt követően előkészíteni, hanem már a tárgyév végén szükséges megfelelő számviteli és társasági adó kalkulációt elvégezni, valamint az elengedést is rögzíteni. A megfelelő számítás azért is elengedhetetlen, mert az elengedett kötelezettség a szerző oldalán adóköteles bevételt eredményez és bevallási kötelezettséget is eredményez, míg a nyújtó oldalán kapcsoltság esetén nem elismert költségnek fog minősülni. Érdemes ezért mérlegelni, hogy a megoldás adófizetési kötelezettség nélkül valósítható-e meg.

5. Pénzeszköz, egyéb eszközök ingyenes átadása

Megoldást jelenthet, amennyiben a társaság tagjai/részvényesei véglegesen és térítés nélkül pénzeszközt, vagy más eszközöket bocsátanak a társaság rendelkezésére. Az elszámolt bevétel a tárgyévi eredményen keresztül korrigálja a saját tőke szintjét. Ugyanakkor itt is figyelemmel kell lenni a térítés nélküli átadáshoz kapcsolódó társasági adóalap módosítási kötelezettségre, illetve az esetleges áfa fizetési kötelezettségre is, amennyiben nem pénzeszköz ingyenes átadására kerül sor.

Sok társaságnál előfordul, hogy az általa tulajdonolt vagyonelemek, különösen pl. az ingatlanok szokásos piaci értéke lényegesen magasabb, mint a könyv szerinti érték. Ilyen esetben lehetőség van értékhelyesbítéssel kimutatni a könyv szerinti érték és szokásos piaci érték közötti különbözetet, feltéve, hogy azt a társaság számviteli politikája engedi. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka bekerül a saját tőkébe, így javítva év végén a tőkehelyzetet. Ilyen esetben természetesen megfelelő a piaci értékeléssel kell alátámasztani az eszköz értékét.

A saját tőke rendezésére számos megoldás létezik, de minden cég helyzetében van olyan egyedi elem, amely indokolja az alapos mérlegelést majd az alternatívák közül a legmegfelelőbb megoldás kiválasztását. Sok-sok ügylet és eset tapasztalata birtokában, adó és jogi szempontokat is mérlegelve pedig van lehetőség az optimális döntést meghozni.

A bejegyzés szerzője Csepei Kinga, az RSM Hungary adóüzletágának vezető menedzsere.

Forrás: ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenegy − öt =