Tájékoztató a garantált bérminimum-fizetési kötelezettség körében 2017.

Mely munkakörökben dolgozóknak kell megfizetni a garantált bérminimumot 2017-ben?
A jogszabály tartalmilag nem változott, a 430/2016. (XII. 15.) Kormányrendelet szerint:
…a  legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma…

A kérdés azért hangsúlyosabb jelenleg, mert 2017. január 1-től a garantált bérminimum jelentősen emelkedett a 2016. évihez képest, melynek cégükre fordításával, kigazdálkodhatóságával, a munkáltatók mostanság szembesülnek, s keresik az „alternatívákat”.

Kiindulási alapként megállapítható, hogy a munkakörnek az adott munkahelyre érvényes konkrét tartalmát – így az elvárt végzettséget, szakképesítést – a munkáltató állapítja meg, és természetesen viseli e döntése következményeit. Döntése jogszerűen azonban nem lehet ellentétes jogszabályi előírással, illetve szakmai szabállyal, azaz nem alkalmazható olyan személy középfokú végzettséget/képzettséget előíró munkakörben, aki nem rendelkezik azzal a releváns végzettséggel. Sok esetben egyértelműek az előírások, viszont számos, ú.n. „OKJ-s szakma” esetében felmerülhet a kérdés:
Pl. alapfokú iskolai végzettségre alapozó, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető alsó középfokú szakképesítésnek nevezett munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak jár-e a garantált bérminimum, ilyen munkakör pl. a targoncavezető, könnyűgépkezelő? Az uralkodó szakmai álláspont szerint igen.

Nem köteles ugyanakkor a munkáltató garantált bérminimumot fizetni a munkavállalónak akkor, ha az adott munkakör alapfokú végzettséggel valóban betölthető, még akkor sem, ha az adott személy érettségivel, vagy akár diplomával rendelkezik (amely nyilván nem releváns az adott munkakörben). Szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyszerű érettségi bizonyítvány (szakma nélkül) elvárása esetén meg kell-e fizetni a garantált bérminimumot, hiszen gyakran halljuk a megtévesztő „szakmunkás minimálbér” kifejezést.  Az „érettségi” középfokú iskolai végzettség, tehát egyértelmű, hogy ilyen elvárás esetén a garantált bérminimum jár a munkavállalónak.
Felhívjuk a T. munkáltatók figyelmét, hogy lényegtelen,  milyen munkakör megnevezés szerepel a munkaszerződésben; a munkakört is – ahogy magukat a jogviszonyokat – tényleges tartalmuk szerint kell elbírálni, nem a használt elnevezés szerint.

Fontosnak tartjuk továbbá megjegyezni, hogy a  FEOR szám „csak” egy statisztikai besorolási rendszer – amely történetesen logikai összefüggést mutat az egyes munkakörökhöz kapcsolható végzettséggel/szakképesítéssel – de nem a FEOR szerinti besorolás alapozza meg kizárólagosan a munkakör tartalmát. Tapasztalat ugyanakkor, hogy a hatósági ellenőrzések gyakran figyelembe veszik a besorolások és a bérezés hatósági ellenőrzésekor. Köztudott, hogy a NAV bejelentések (T1041) tartalmazzák a munkakör FEOR szerinti besorolását, és a munkaidő mértékét is, így ennek „megváltoztatásával, átsorolásával” álláspontunk szerint – kockázatos helyzetbe hozhatja magát a munkáltató.