SZÁMos helyen ott vagyunk

Időszakos elszámolás számlázási szabályai

A következőkben az Adózóna oldalára írt olvasói kérdést és a hozzá tartozó szakértői választ közöljük: Hogyan kell feltüntetni a dátumokat az időszakos elszámolású számlán, és elég-e a szóbeli megállapodás az időszakos elszámolásról? -kérdezte az Adózóna olvasója, melyre Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt:

“Adott egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely több vevőjével időszakos elszámolásban szeretne megállapodni. Ez azt jelentené, hogy a vevők az elszámolás időszaka alatt (1 naptári hónap) szállítólevéllel, kiadási jegyzékkel folyamatosan vinnék az árut, majd a következő hónap elején állítanák ki a havi vásárlásokról az egy darab számlát. (Példa: elszámolási időszak: 2020. 07. hó, számla kelte: 2020. 08. 05., fizetési határidő: 2020. 08. 31., teljesítés: 2020. 08. 31.) Kérdéseim a fentiekkel kapcsolatban a következők:

1.) Megfelelőek-e a kiállított számlán a fenti dátumok?

2.) A kiállított számlán fel vannak tüntetve a kiadási jegyzékek sorszámai, amelyeken az árukat kiadták, illetve tételesen az összes termék. Ezen kívül fel kell-e tüntetni valamit a számlákon, például az elszámolási időszakot stb.?

3.) Az időszakos elszámolással kapcsolatosan elegendő a cégek közötti szóbeli megállapodás, vagy írásban kell azt megtenni?”

A SZAKÉRTŐ VÁLASZA:

Az áfatörvény ide vonatkozó rendelkezése az alábbi:

  1. § (1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés

  1. a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
  2. b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

A fenti szakasz és az áfatörvény további rendelkezései alapján a kérdésekre a válasz:

Az 1.) pontot megválaszolva, a példa időszak és dátumok megfelelőek. Utólagos elszámolás van, azaz az elszámolási időszak utolsó napját követően történik a számlázás, tehát a teljesítési időpont a fizetési esedékesség lesz (a 60 napba is beleférünk). Ezzel a július 1-jétől irányadó 8 napos számlakiállítási határidő problematikája sem vetődik fel.

A 2.) pont esetében a számla kötelező elemeinél nincsen különösebb rendelkezés az időszakos elszámolás alkalmazása vonatkozásában, de javaslom, hogy az elszámolási időszakot tüntessék fel a számlán, legalább a szöveges részben. A példa esetben elegendő annyi, hogy „elszámolási időszak: 2020. július”.

A 3.) pontot illetően, bár az írásbeliség szó szerint nincs kötelezővé téve az áfatörvényben, azonban véleményem szerint mindenképpen érdemes beleépíteni a szerződés szövegébe, elkerülve ezzel a jövőben esetlegesen felmerülő félreértéseket, a felek közötti vitákat a teljesítési időpont meghatározását illetően.

Forrás: www.adozona.hu 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenkilenc − tizenöt =

Kérje ajánlatunkat!
Hírlevél


2020. januártól hatályos Munka törvénykönyve



Cégbemutató kiadvány



Marketing kiadvány

Kalkulátor

Próbálja ki vadonatúj
Bérszámfejtés
Kiszervezés
Kalkulátorunkat
,
melynek segítségével kiszámolhatja, hogy amennyiben kiszervezi a bérszámfejtését mekkora összeget takaríthat meg.