Hatályba lépett az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, amely a veszélyhelyzet idejére a jogi személyek működésére az általánostól eltérő – a tavaszi rendkívüli intézkedésekkel nagyrészt megegyező – szabályokat határoz meg. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb rendelkezéseket.

  1. A veszélyhelyzet időtartama alatt a jogi személy döntéshozó szervének ülése – taggyűlés, közgyűlés, részközgyűlés, küldöttgyűlést – nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.
  2. A jogi személy döntéshozó szervének ülése elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is megtartható, vagy a határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.
  3. Ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége a fentiekben meghatározott módon biztosítható, akkor a döntéshozó szerv határozathozatalára a fentiek szerint kell, hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni.
  4. A döntéshozó szerv határozathozatalára szintén a fentiek szerint kerül sor akkor is, ha az öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik.
  5. A döntéshozó szerv határozathozatalára szintén a fentiek szerint kerül sor akkor is, ha a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén a jogi személy ügyvezetése azt kezdeményezi.
  6. A jogi személy döntéshozó szerve vagy más szerve ülésére a veszélyhelyzet ideje alatt a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.
  7. Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, akkor ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult, a Korm. rendeletben meghatározott rendelkezések betartása mellett.
  8. A fenti szabályok a felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló tájékoztatására, és az ülésen való részvételére is vonatkoznak.
  9. A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét, melyben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, de a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet csak az ülést levezető vezető tisztségviselőnek kell aláírni.
  10. Ha döntéshozó szerv fentiek szerinti határozathozatalára nincsen lehetőség, akkor a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó halaszthatatlan ügyekben a jogi személy ügyvezetése határoz. A Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat a kérdéseket, amikről az ügyvezetés semmilyen esetben sem határozhat (pl. jogutód nélküli megszűnés elhatározása).
  11. Az ügyvezetés döntéshozatalára kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha pedig a jogi személynek a többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
  12. A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az a fentiek szerint jogi személy ügyvezetése határoz. Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
  13. A fentiek szerint az ügyvezetés által meghozott döntéseket a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
  14. A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha ennek szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér a rendeletben foglaltaktól, akkor az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke (akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag) határozza meg és közli az érintettekkel. Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testületek tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, úgy a többi tag jogosult a határozathozatalra.
  15. Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg, akkor – bizonyos kivételektől eltekintve – a megbízatás a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.
  16. A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat minősített elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel, illetve dokumentumhitelesítés szolgáltatással aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik. A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel.

A Korm. rendelet a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetén a fentiektől is eltérő szabályokat határoz meg.

Forrás:

Dr. Haraszti Gábor
ügvéd
Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hét + húsz =