A naptári év eleje általában a változások időszaka. 2021-ben melyek a lényeges munkaügyi változások?

A foglalkoztatást érintően 2021. január elejétől jelentős és átfogó módosításokkal nem kellett barátkoznunk. Természetesen egyes adózási módosítások érintették némileg a munka világát, pl. a cafeteria adózását illetően, illetve a NAV új nyomtatványmintákat tett közzé a munkabérhez kapcsolható egyes adókedvezményekről.

A munkaszüneti napok körüli munkarend-változásról (hosszú hétvégék 2021-ben) szóló miniszteri rendelet már tavaly nyár óta ismert volt.

A foglalkoztatást érintően, de a társadalombiztosítás tárgykörében 2020. július 1-től hatályos jelentős változások (pl. egy kulcsos társadalombiztosítási járulék, járulékfizetési alsó határ stb.) csak néhány pontban módosultak (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék összege 8.000 Ft/hó, illetve 270 Ft/nap.)

Sokakat érinthet, hogy az ú.n. súlyos fogyatékosok szja kedvezménye formálisan nem adó, hanem adóalap kedvezménnyé alakult át, de a mértéke gyakorlatilag változatlan.

Örvendetes, hogy évek óta nő a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása országosan. Nos, az ő esetükben 2021-től megszűnt az ú.n. kereseti korlát. Korábban (rehabilitációs, vagy rokkantsági) ellátásuk mellett csak korlátozottan végezhettek keresőtevékenységet. Magasabb díjazás (tartósan a minimálbér másfélszeresét meghaladó) esetén az ellátásukról le kellett mondaniuk. Ez igazán méltánytalan volt, de 2021. január 1-től végre munkájuk tisztességes javadalmazása mellett sem kell nélkülözniük az – egyébként jellemzően nem magas – pénzbeli ellátásukat.

Új minimálbér csak februártól. Hogyan befolyásolta a munkáltatók életét ez a késői döntés?

A legtöbb munkáltatónál, és jelentős munkavállalói körben a bizonytalanságot fokozta ez a késlekedés. Bizonytalanság a munkavállalók irányába történő kommunikációban, bizonytalanság az üzleti kapcsolatokban, bizonytalanság az üzleti tervek előkészítésében.

Látni kell, hogy egy ilyen módosítás, ennek csúszása, vagy elmaradása nem csak az érintettek munkabérének kalkulációjára van hatással, azaz nem csak egyszerűen a minimálbéres munkavállalók alapbér emelését kell ilyenkor végrehajtani a bérprogramokban, hanem ez számos más munkavállalói csoportot, bérkategóriát érint, hiszen a minimálbér/garantált bérminimum emelése a bérek „összetorlódását” eredményezné, ezzel jelentős bérfeszültséget teremtene a magasabb bérkategóriák változatlansága mellett. Széleskörű béremelés esetén viszont az összes bértömeg növekedhet jelentősen a munkáltatóknál, ami nyilván az üzleti eredményekre is hatással lesz.

Ráadásul idén még lehetnek változások. Az ITM-államtitkár elmondta, hogy félévkor további egy százalékkal emelkedhet a minimálbér.

A sajtóban hozzáférhető kommunikáció alapján az évközi minimálbér emelés csak a munkáltatók szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségének párhuzamos csökkentésével várható.

Egy esetleges évközi 1%-os minimálbér emelés a toborzási piacnak várhatóan nem fog újabb lendületet adni, nem találnak emiatt könnyebben munkavállalót HR szakemberek. Ha valóban realizálódna az évközi minimálbér-emeléssel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése, akkor előállhat olyan helyzet, hogy évközi újratervezés szükséges az üzleti működésben, hiszen az a teljes bértömegre hat.