Kedd délután elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adócsomagot, amely többek között egyszerűsíti az átalányadózók életét, sávossá teszi bizonyos esetekben a helyi iparűzési adót, még egy évre felfüggeszti a reklámadót, és 2024-től megszünteti az illetékbélyeg használatát.

Számos helyen írja át a szabályozást az “Egyes adótörvények módosításáról” című, 103 oldalas törvényjavaslat, és az ahhoz benyújtott, 34 oldalas összegző módosító indítvány, amelyeket kedd délután 130 igen szavazattal 32 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés .

Átalányadózás

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozótól eltérően a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg – áll az elfogadott  törvényben.

2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét. Mindemellett négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen. A törvény kiterjeszti az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak minősültek.

A törvényjavaslat indoklása részletesen elmagyarázza, hogyan történik majd az átalányadózásnál az szja-előleg kiszámítása. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét (2022-ben az 1 200 000 forintot) el nem érő jövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól, így az év elején az egyéni vállalkozónak nagy valószínűséggel kisebb a személyi jövedelemadó-előleg alapja, mint az év hátralevő részében. Tekintettel arra, hogy a járulékalapot a személyi jövedelemadó-előleg alapjából kiindulva kell meghatározni, a járulékalap az év első hónapjaiban alacsonyabb, mint az év vége felé haladva. Viszont a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum járulékalap miatt havonta legalább a minimálbér után akkor is meg kell fizetni a társadalombiztosítási
járulékot, ha a járulékalapot képező jövedelem nulla, vagy kevesebb, mint a minimálbér. A jelenlegi szabályok alapján a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora éves jövedelem után az év egészére vetítve eltérő járulékfizetési kötelezettség keletkezik.

Az eltérés különösen akkor látványos, ha az egyéni vállalkozónak több hónapban nincsen személyi jövedelemadó köteles bevétele, míg egyes hónapokban nagyobb összegű adóköteles kifizetéseket szerez, hiszen a minimum alap után azokban a hónapokban is fizetnie kell társadalombiztosítási járulékot, amelyekben nem szerez bevételt, vagy szerez ugyan bevételt, de az adómentes. Annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja ilyen mértékben a fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékét, göngyölítéses adófizetési szabály kerül bevezetésre. Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott járulékalap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű társadalombiztosítási járulék fizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora járulékalap után fizette meg az adót.

Helyi iparűzési adó

Az elfogadott törvény szerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.

A törvény három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is. Eszerint a vállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, valamint 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg. Az adóalap 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg.

Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.

Személyi jövedelemadó

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében az adóhatóság ismerve a kedvezményre jogosult adózói kört, függetlenül attól, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e, a bevallási tervezetben feltünteti a kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésére álló adatokat, amelyeket a kedvezményre jogosult javíthat, és kiegészíthet. Ha a 25 év alatti fiatal az adó- és vámhatóság által feltüntetett kedvezmény adatait nem javítja a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határidejéig, akkor a részére járó kedvezmény az adóbevallási tervezetben feltüntetett összeg.

Reklámadó

A Magyar Reklám Szövetség kérésének megfelelően jövőre sem kell reklámadót fizetni, az adó 2023. december 31-ig az adóalap 0 százaléka.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Mentességet kapnak a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstár részére a diákhitelek folyósításához kapcsolódó fizetési műveletek. Mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstárnál nyitott, a devizában történő helyi iparűzési adófizetéshez tartozó technikai számla.

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés – újabb adatszolgáltatási kötelezettség a multiknak

Az EU-s előírásokkal, és a multinacionális cégek adóterheinek transzparenssé tételével összhangban a multinacionális vállalatok egy újabb számviteli adatszolgáltatási kötelezettséggel számolhatnak. A jövőben azoknak a cégeknek, melyeknek a konszolidált bevétele két egymást követő évben a 275 000 millió forintot meghaladja egy társasági adó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteni.

A jelentés elkészítésére az anyavállalat a kötelezett, és be kell mutatni benne az általános információkon túlmenően a bevételeket, az adózás előtti eredményt és a fizetendő társasági adót, valamint az esetleges forrásadót országonként. A jelentést minden évben nyilvánosságra kell hozni és letétbe kell helyezni – írta az elfogadott jogszabályról az RSM.

Tartós befektetési számla – bővül a jogosultak köre

A friss törvény szerint a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét jövő év elejétől – bizonyos feltételek mellett – kiterjesztenék a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványokra is. A Tao törvény egyidejű módosításával ezen alapítványoknál is biztosítva lenne, hogy a TBSZ-ből származó jövedelem ugyanúgy adózzon, mintha az alapítvány magánszemély kedvezményezettje kötötte volna a tartós befektetési szerződést. Ezáltal teljes adómentesség is elérhető az ötéves lekötési időszak végén a tartós befektetésből elért hozam vonatkozásában – írta szintén blogjában az RSM.

Amennyiben a TBSZ az 5 éves lekötési időszak lejárta előtt feltörésre kerül, vagy a harmadik év végén részkivét történik, és ezáltal adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az adókötelezettséget az alapítványi vagyon terhére a vagyonkezelő alapítvány teljesíti. Ahhoz, hogy a vagyonkezelő alapítvány által a magánszemély kedvezményezettek részére megvalósuló kifizetéskor a tartós befektetésből származó hozam ne minősüljön adóköteles osztaléknak, fontos, hogy a vagyonkezelő alapítvány olyan nyilvántartás vezessen, amelyből egyértelműen megállapítható a TBSZ-ből származó hozam összege.

Lakásáfa, illetékbélyeg

A törvény elfogadásával törvényi szintre emeltetett az a veszélyhelyzeti formában már elfogadott előírás, amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz.

Az új törvény ezen kívül – többek között – 2024. január 1-jétől megszünteti az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetőségét.

A felsoroltakon túl megannyi más szabályozási módosítás is található az adócsomagban, így a jogszabály részletes tanulmányozása elkerülhetetlen.

Forrás: ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

4 × 3 =