A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az általános magatartási

követelmények között rendelkezik a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére és az ezzel kapcsolatos munkavállalói kötelezettségekre vonatkozó szabályokról. Az Mt. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez a kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt terheli és – főszabály szerint – e kötelezettség a munkaviszony megszűnéséig tart. A munkaviszony megszűnését követően is lehetőség van a kötelezettség fenntartására, amennyiben a felek versenytilalmi megállapodást kötnek egymással. A versenytilalmi megállapodás a munkaviszony megszűnésétől számított két évre szólhat és csak ellenérték fejében köthető ki, vagyis a munkáltatónak anyagilag kompenzálnia kell a munkavállaló kötelezettségvállalását.

Az Mt. azt nem definiálja, hogy pontosan mit kell a munkáltató jogos gazdasági érdeke alatt érteni, valamint azt sem rögzíti, hogy melyek azok a magatartások, amelyek ezt sértik vagy veszélyeztetik. Általánosságban elmondható, hogy minden olyan érdek védendő és egyúttal a munkáltató jogos gazdasági érdekének tekinthető, ami a munkáltató által folytatott tevékenységgel kapcsolatos. A jogos gazdasági érdek sérelmét vagy veszélyeztetését pedig akár a munkavállaló gondatlan magatartása is előidézheti, így például az is, ha véletlenül a céges e-mailt olyan címre is megküldi, akire nem tartozik az adott ügy, vagy ha a gyártási folyamat során selejtet gyárt. Abban az esetben, ha a munkavállalói magatartás kárt is okoz, úgy a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok alkalmazhatók a dolgozóval szemben.

Az üzleti titok védelme a munkaviszonyban

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme értelemszerűen magában foglalja az üzleti titkainak védelmét is. Az üzleti titok fogalmát az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Üzleti titok tv.) tartalmazza. Az Üzleti titok tv. értelmében üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja [Üzleti titok tv. 1. § (1) bekezdés].

Számos feltételnek kell tehát teljesülnie ahhoz, hogy egy információ vagy adat üzleti titoknak minősüljön. Ilyen lehet például egy ügyféllista, beszállítói lista, pénzügyi információk, működési gyakorlat, de bármely olyan dokumentum vagy „tudás”, amely (i) a munkáltató gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, (ii) titkos, (iii) vagyoni értékkel bír és (iv) amely titokban tartása érdekében a munkáltató (vagyis a titok jogosultja) bizonyos lépéseket tesz. Ha a feltételek teljesülnek és a munkáltató birtokában lévő információ üzleti titoknak minősül, úgy értelemszerűen jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy azok védve legyenek a munkavállalók által is.

Az Mt. szintén az általános magatartási szabályok között rögzíti, hogy a dolgozó köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni és ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat [Mt. 8. § (4) bekezdés]. Ez a kötelezettség lényegesen szigorúbb, mint az általános, jogos gazdasági érdek védelmére vonatkozó kötelezettség, ugyanis az üzleti titok védelme nemcsak a munkaviszony fennállása alatt (vagy külön megállapodás esetén a megszűnést követő két évig), hanem lényegében időbeli korlát nélkül, a munkaviszony megszűnése után is terheli a munkavállalót. Ehhez pedig még külön szerződés megkötésére és ellenérték fizetésére sincs szükség, ellentétben a versenytilalmi megállapodással.

Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor vele szemben elsősorban a munkajogi szankció és kiegészítő jelleggel az Üzleti titok tv.-ben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatók. Tekintettel arra, hogy az üzleti titok védelme lényeges kötelezettség, így annak megszegése a munkáltató azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után [Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont]. Az Üzleti titok tv.-ben meghatározott jogkövetkezmények alapján pedig a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a jogsértés megállapítása mellett követelheti többek között a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását vagy a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését [Üzleti titok tv. 7. § (1) bekezdés].

Forrás: ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × 5 =