A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.
§ A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése eseten
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása eseten 127 500 forint, hetibér alkalmazása eseten 29 310 forint, napibér alkalmazása eseten 5870 forint, órabér alkalmazása eseten 733 forint,
b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása eseten 138 000 forint, hetibér alkalmazása eseten 31 730 forint, napibér alkalmazása eseten 6350 forint, órabér alkalmazása eseten 794 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése eseten:
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása eseten 161 000 forint, hetibér alkalmazása eseten 37 020 forint, napibér alkalmazása eseten 7410 forint, órabér alkalmazása eseten 926 forint,
b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása eseten 180 500 forint, hetibér alkalmazása eseten 41 500 forint, napibér alkalmazása eseten 8300 forint, órabér alkalmazása eseten 1038 forint.

(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése eseten a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jetől 127 500 forint, 2018. január 1-jetől 138 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2017. január 1-jetől 161 000 forint, 2018. január 1-jétől 180 500 forint.

(4) Az (1) es a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], aranyosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], aranyosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

(5) Részmunkaidő eseten
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) es a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint aranyosan változó összegével kell figyelembe venni.

3. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati es közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti és állami szolgálati jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati es közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.

(4) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

4 hozzászólás: “A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

  1. A baj csak az, hogy a munkaadómat ez nem érdekli! Nem is emelt semmit!

  2. Okj-s targoncavezetői bizonyítvánnyal teljes munkaidős foglalkoztatott napi két órát végez szakmunkát./targoncát vezet/ A munkaidejéből 6 órát betanított munkásként és segédmunkásként dolgozik ugyanazon a munkahelyen, ugyannál a munkáltatónál.. Jogos-e ha a munkabérétt ilyen arányban állapítják meg? / 6 óra minimálbér és 2 óra szakmunkás minimálbér/
    Köszönettel Kocsisné

  3. Kedves kérdező! Fontos, de nem elegendő a tényleges tevékenység munkáltató által történő igazolása arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló két külön munkakört lát el. Véleményem szerint szükséges a munkaszerződésben rögzíteni mindkét munkakört természetesen mindkettőhöz adekvált munkaköri leírást kell adni, rögzíteni kell továbbá a munkakörönként megállapított alapbér összgét időbérben kifejezve, és a munkaidő-nyilvántartásban el kell különíteni a két munkakörre fordított időt minden munkanapon belül. Mindezeknek pontosan és folyamatosan nyomon követhetőnek kell lenni.
    Megjegyzem a targoncívezető munkakörnek is lehetnek (de nem szükségszerű) segédmunka jellegű részfeladatai – adott esetben a munkaköri leírás tartalma lényeges lehet.

    FIGYELEM! A válasz a rendelkezésre álló – elképzelhető, hogy hiányos – információk birtokában készült, hatósági, bírósági eljárásban nem használható.
    Torma Bea jogi szakoklevles munkaügyi auditor, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

húsz + négy =