SZÁMos helyen ott vagyunk

Változások a kisadózásban: rámozdult a katásokra a NAV

A többnyire csak „nyári adócsomagként” nevezett törvények közül az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló a 2019. évi LXXII. törvény tartalmazza a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályainak változásait, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény pedig 2020-tól kivezeti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a kkv szektor számára elérhető adózási módok sorából.

Eva – itt a vége

 Úgy tűnik, technikailag is véget ér az egyszerűsített vállalkozói adó pályafutása a magyar adórendszerben. A 2003-ban bevezetett eva volt az első bevétel-alapú adózási mód, kezdetben 15 százalék adómértékkel, ami 2012-re több lépésben 37 százalékra kúszott fel. A jogalkotó a 2013-tól a kisadózásra két alternatív módot vezetett be (kiva, kata), majd ettől kezdve az eva helyett ezek szabályrendszerének fejlesztésére szentelt nagyobb figyelmet.

Utoljára 2018 decemberében lehetett az evát választani, 2019 végén pedig – a kihirdetett törvénymódosítás értelmében – a még az eva hatálya alatt működő vállalkozásoknak is át kell térniük más adózási módra, 2020. január 1-jei hatállyal. Ettől a dátumtól kezdődően ugyanis teljes egészében hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény. Érdekesség, hogy az egykor igen népszerű egyszerűsített adózási mód alanyai között a NAV evaalanyok egyszerű lekérdése adatbázis (még mindig – 2019. 08. 16-ai letöltés) 17 584 evaalanyt tart nyilván.

Kata – elmaradt a jogalkotási dráma, viszont megmozdult a NAV

Két okból volt a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében és a szakmai sajtóban is beszédtéma a főfoglalkozású katások tételes adójának emelése. Egyfelől, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum többévi jelentős emelkedésének hatására mára a minimálbéres 40 órás munkavállalótól levont személyi jövedelemadó és járulékok összege gyakorlatilag megegyezik a havi tételes adóval (a havi bruttó 149 ezer forint minimálbérből 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék vonandó le, ami összesen 49 915 forint közteher 99 085 forint adózott jövedelem mellett – miközben a katás vállalkozó akár havi 945 833 forint adózott jövedelemre is szert tehet a havi 50 ezer forint tételes kata és szintén 50 ezer forintnyi évi helyi iparűzési adó megfizetése után), – ami az arányos közteherviselés elve szempontjából kontrasztos. Másfelől pedig a katásokat megillető ellátások összegének, az ellátások számítási alapjának az adóteljesítményhez igazított (alacsony) szintje miatt aggódtak főleg a nyugdíjszakértők.

Előbbire egyelőre nem született jogalkotói válasz, pedig a 2018 decemberének utolsó napjaiban elfogadott kétéves bérmegállapodás szerint a garantált bérminimum és a minimálbér összege is újabb 8 százalékkal fog emelkedni 2020. január 1-jétől – melynek eredményeként a fentiekben említett reláció átfordul a katások javára a minimálbéres munkavállalókkal szemben. (Természetesen meg kell jegyezni, hogy a tételes adóból nem adható kedvezmény, míg a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok rendszere ismer bizonyos kedvezményeket, mint például a családiadóalap- és járulékkedvezmény.)

Az utóbbi problémát valamelyest kezelte már a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2019. évi XLVIII. törvény, amely 2019. július 1-jei hatállyal emelte a főállású kisadózókat megillető társadalombiztosítási ellátások számításának alapját. A törvényileg előírt 50 ezer forint havi tételes adót fizető kisadózók így (94 400 forint helyett) 98 100 forint, a magasabb összegű, 75 ezer forint havi tételes adó fizetését választó kisadózók pedig (158 400 forint helyett) 164 000 forint  számítási alap után kaphatnak ellátásokat.

Egy nem várt fejlemény okozott inkább izgalmat a katásoknak és a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó vállalkozásokkal foglalkozó szakembereknek: az adóhatóság ugyanis számos kisadózónál jelentkezett nyilatkozattételi felhívással (kérdőívvel), jogkövetési vizsgálat, támogatói eljárás keretében. Ez ugyan önmagában nem végződhet adóhiány megállapításával, viszont az ebben a körben begyűjtött információ jó kiindulópont lehet akár egy későbbi jogszabály revízióhoz, akár már „éles” célzott ellenőrzések indításához. A NAV nem várt megmozdulásának ténye mindenesetre (ismételten) rávilágít arra, hogy igenis a katás vállalkozások számára is nélkülözhetetlen – vagy legalábbis hasznos – adózási szakember állandó jellegű rendelkezésre állása, támogatása.

Kiva – technikai módosítások és adócsökkentés

A kisvállalati adó esetében is arra számítottunk, hogy fény derül néhány kérdésre; tudniillik, hogy a kisadózásról szóló törvény (Katv.) – és a kapcsolódó jogszabályok – szövegéből levezethető, a hozzánk érkező kérdések alapján az adózóna olvasói számára is furcsának tűnő egyes adózási következtetések (például, hogy nem kell 1,18-as szorzót felszámítani a kisvállalati adó alanyai esetében az egyes meghatározott juttatások értékére a kiva alapjának meghatározásakor) közül melyek vannak valóban összhangban az eredeti jogalkotói szándékkal, és hol látja szükségét a gazdasági kormányzat pontosításnak, módosításnak. Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ a nyári adócsomagból.

Jó hír azonban érkezett a kivások számára is: összhangban a szociális hozzájárulási adó mértékének (2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra) csökkentésével, 2020. január 1-jei hatállyal a kisvállalati adó mértéke is csökken 1 százalékponttal: 13 százalékról 12 százalékra.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében bekerült a Katv. szövegébe 2020. január 1-jei hatállyal, hogy a személyi jellegű kifizetések mellett a másik adóalap komponenst képező csökkentő és növelő tételek egyenleget csökkenti az adózó külföldi telephelyének betudható jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része.

Újdonság még, hogy bekerült a kisvállalati adó választásának feltételei közé, hogy az alultőkésítettségi helyzet és az ellenőrzött külföldi társasággal való rendelkezés tilalma. Ezen felül csupán néhány technikai módosítással találkozunk a nyári adócsomagban a kisadózásnál.

Forrás: dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 + tizenhat =

Kérje ajánlatunkat!
Hírlevél


2019. januártól hatályos Munka törvénykönyve
Kalkulátor

Próbálja ki vadonatúj
Bérszámfejtés
Kiszervezés
Kalkulátorunkat
,
melynek segítségével kiszámolhatja, hogy amennyiben kiszervezi a bérszámfejtését mekkora összeget takaríthat meg.