Tévedések és tévhitek – a (nyári) szabadságról – 1. rész

Kinek jár a szabadság?

A fizetett szabadság – mint egyfajta pihenőidő – csak a munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyokhoz kapcsolódik, azaz egy jogszerűen (!) alkalmazott megbízási szerződéssel létrejött megbízási jogviszonyban szóba sem jöhet. VIGYÁZAT! A színlelt megbízás – munkaviszonnyá minősítése esetén, sok más mellett – a hatóság a szabadságra való jogosultságot is vizsgálni fogja.

A munkaviszonyok esetén sem egyszerű a kérdés megítélése, mert egy ú.n. tipikus munkaviszony esetében meglehetősen világos szabályok szerint kell eljárni, számos atipikus, vagy atipikus jeggyel bíró munkaviszony esetében speciális szabályokat is ismernünk kell az általános előírások mellett (és nem helyett).

Pl.: népszerű és legális foglalkoztatási forma az egyszerűsített foglalkoztatási formában az alkalmi munka.

Mint tudjuk, ez attól speciális (egyebek mellett), hogy egy-egy napra (még ha egymást követő napokra is) létrehozott munkaviszony, melyben ugyan jár szabadság a munkavállalónak (ezt nem zárja ki speciális szabály), de a szabadság kiadásának szabályait a vonatkozó Mt. szakasz /Mt. 203. § (1) i)/ kizárja. Miért? Az egy napra létrejött munkaviszonyban az arányosítás és kerekítés szabályai szerint a mindig „nullára kerekedő” szabadság jogosultságból nincs mit kiadni.

Mindig tanulmányozzuk egy kérdés megválaszolásakor az általános, speciális szabályokat és az „eltérő megállapodás” szakaszt is. Vagy, ha biztosra akarunk menni, kérjünk munkaügyi szakértői segítséget.

Az Edutax Kft. munkaügyi tanácsadási szolgáltatásairól itt tájékozódhat.

Folytatjuk a szabadságok témakörét.

Torma Beáta – EDUTAX TEAM