Kihirdetésre került a 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet az adózási könnyítésekről, valamint a 141/2020. (IV.21.) Korm. rendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatás szabályainak módosításáról. A kormányrendeleteket tartalmazó közlönyt teljes terjedelemben csatoljuk, fontosabb rendelkezéseiket pedig az alábbiakban ismertetjük. 

MK_20_082

140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet, főszabály szerint a kihirdetést követő, azaz a mai napon lép hatályba. Ahol eltérés van, ott külön feltüntetjük a hatálybalépés napját

1.Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések:

    1. a hatálybalépés 2020. szeptember 30. között esedékessé váló alábbi adónemek megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30.-ig lehet eleget tenni:
      1. társasági adó
      2. kisvállalati adó
      3. energiaellátók jövedelemadó
      4. innovációs járulék
      5. helyi iparűzési adó

2. Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés:

      1. a számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó határidók 2020. szeptember 30. napjáig meghosszabbodnak
      2. a beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét 2020. szeptember 30. napjától kell számítani

3. Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó főbb rendelkezések:

      1. béren kívüli juttatásnak minősül a SZÉP Kártya
        1. szálláshely támogatás esetén évi 400 000,- Ft
        2. vendéglátás támogatás esetén évi 265 000,-Ft
        3. szabadidő támogatás esetén havi 135 000,- Ft
      2. a 3.§ (2) bekezdés szerint megemelésre került az éves rekreációs keretösszeg
      3. a SZÉP kártyára utalt béren kívüli juttatást a 3. § (3) bekezdés alapján nem terheli a Szochotv. szerinti adókötelezettség 2020. június 30. napjáig adott juttatások esetén

4. 2020. december 31. napjáig nem kell megfizetni és beszedni az idegenforgalmi adót, azonban a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallani a NAV felé. (kihirdetést követő 5. napon lép hatályba)

5. Egyéb adóigazgatási szabályok:

      1.  a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással.
      2. a veszélyhelyezt ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során figyelmen kívül kell hagyni a veszélyhelyzet ideje alatt, illetve az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt megállapított adókülönbözetet
      3. a 12. § alapján, az adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelme alapján, maximum 5.000.000,- Ft összegű adóra egy alkalommal, hat havi pótlékmentes fizetési halasztást, vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetés engedélyezhető, ha az adózónak a veszélyhelyzetre visszavezethető fizetési nehézségei vannak.
      4. nem természetes személy adózó esetén a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelemre egy alkalommal maximum 20%-kal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékelhető az adótartozás, ha a gazdasági tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okból lehetetlenné vált.
      5. adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól

6. amennyiben a pénztárgépek és az élelmiszer automaták éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a felülvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül kell elvégezni.

7. a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetési nélküli szabadságon lévő munkavállalók jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, a munkáltató ebben az esetben május 1.-től egészségügyi járulékot köteles megállapítani, azonban ennek összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig jogosult megfizetni

8. szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a megállapított jövedelem 87%-át kell jövedelemként figyelembe venni (július 1. napján lép hatályba)

A 141/2020. (IV.21.) Korm. rendelet, amely a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba

1.módosításra került a csökkentett munkaidő fogalma, amely így háromhavi átlagban legalább a korábbi munkaidő 25%-át elérő, de 85 %-át meg nem haladó munkaidőben történő foglalkoztatást jelent.

2. az alapbér részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díjat is

3. a támogatás mértéke is módosult: az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel és járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a.

4. a támogatás igénybevételével a munkavállaló és a munkaadó köteles továbbá vállalni, hogy megállapodnak az alábbiakban is a támogatás idejére:

    1. csökkentett munkaidőben és
    2. ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti foglalkoztatás szerinti munkaidő felét meghaladja, úgy a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben
    3. a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét
    4. az egyéni fejlesztési időre a munkaadó munkabért fizet

5. abban az esetben, amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, felek egyéni fejlesztési időben is megállapodhatnak

6. a támogatás nyújtásának feltételei az alábbiakkal egészültek ki:

    1. akkor nyújtható támogatás, ha a munkaadó
    2. megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek és ez igazolásra kerül
    3. nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás alatt

7. A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá az alábbiakat köteles vállalni:

    1. létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
    2. a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére a támogatott munkavállaló tekintetében nem kerül sor, és
    3. az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
    4. a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
    5. azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

8. egyidőben kell benyújtani az azonos telephelyen dolgozó több munkavállalóra vonatkozó kérelmet, azzal, hogy

    1. azonos telephely vonatkozásában csak egy telephely alkalommal lehet benyújtani kérelmet
    2. ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában lehet kérelmet benyújtani

9. amennyiben a felek nem módosították a munkaszerződést a kérelem benyújtását megelőzően, úgy a határozathozatal napján a munkaszerződés a kérelemben foglaltak szerint a rendelet erejénél fogva automatikus módosul

10. a támogatás megszűnésének esetei az alábbival egészül ki:

    1. ha a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében a munkaadó uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül.

11. a folyamatban lévő eljárások esetében a módosításban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell és az ügyintézési határidő a hatályba lépés napjával újrakezdődik

12. változott az egyéni fejlesztési idő fogalma: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;

13. a foglalkoztatás esetkörei kiterjesztésre kerültek a távmunkára és az otthoni munkavégzésre is

14. támogatás havi összegének meghatározásakor a továbbiakban a távolléti díj helyett az alapbért kell figyelembe venni: A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

15. a visszafizetési kötelezettség alól mentesül a munkáltató, ha a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása illetve a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.

16. támogatás iránti kérelmében nem kell bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését és nem kell kimeríteni a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig

17. támogatás az Mt. 214. (1) bekezdés a) pont szerinti munkaerő-kölcsönzéshez is igénybe vehető.

18. a kérelemhez nem kell csatolni a továbbiakban a csökkentett munkaidőben vagy az egyéni fejlesztési időben történő megállapodást

dr. Jámbor Bianka
Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × 4 =