Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük – emlékeztet honlapján a NAV.

Adófizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei,

 –    a vállalkozásból kivont jövedelem,

 –   az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,

 –    az osztalék,

 –    a vállalkozói osztalékalap,

 –   az árfolyamnyereségből származó jövedelem,

 –   a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2019-ben 3 576 000 forint volt.

Mentesség

Nem kell azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.

Ebből következően például, ha a magánszemély a Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az osztalék után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

Bevallás

A kifizető állapítja meg, vonja le, valamint fizeti és vallja be havi adó- és járulékbevallásában

 –   a magánszemélynek kifizetett osztalék összegét,

 –   a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és

 –   a 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót.

Nem kell a kifizetőnek bevallani az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia a szociális hozzájárulási adóval.

A NAV által készített adóbevallási tervezet

A NAV idén is összeállította a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, melynek elkészítéséhez a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatait vette alapul.

A NAV a szociális hozzájárulási adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét, amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.

Az adóbevallási tervezet 286. sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.

A NAV azonban nem rendelkezik információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2019-ben, és összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem haladta meg a 3 576 000 forintot, a következők szerint módosítaniuk kell az adóbevallási tervezetet a kifizetői igazolások alapján.

  • Módosítani kell például az adóbevallási tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki a nyugdíján kívül 2019-ben kizárólag a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert, más adóköteles jövedelme nem volt. Ebben az esetben az eSZJA oldalon (www.nav.gov.hu/szja/szja) elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 19SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.
  • Másik lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.
  • Ugyancsak módosítani kell a tervezetet azoknak a magánszemélyeknek, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2019-ben az adófizetési felső határt, és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékot szereztek. Ekkor a tervezet 286. sorában és 287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
  • Másik lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

Ha a magánszemély 2019-ben keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell.

Az adófizetési felső határba beszámító, a 287. sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288. sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.

Így például, ha a tervezet 287. sora 2 000 000 forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból 800 000 forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként 1 200 000 forintot kell beírni, adóként pedig ennek 17,5 százalékát, 210 000 forintot.

Azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik be kell nyújtaniuk a 19SZJA bevallást.

Ők a kitöltéshez használhatják

    a https://webnyk.nav.gov.hu weboldalon található kitöltőprogramot vagy az ÁNYK-keretprogramot, illetve

    a www.nav.gov.hu honlapról letölthető vagy a NAV Infóvonalán (1819) igényelhető 19SZJA nyomtatványt.

Forrás: www.adozona.hu

1 hozzászólás: “Osztalék utáni szocho fizetése és bevallása – NAV tájékoztató

  1. Jó napot kívánok!

    Azt szeretném kérdezni, hogy ha ebben az évben, tehát 2021. április hónapban volt egy kifizetésem Önkéntes Nyugdíjpénztári kilépés miatt, de még nem megyek nyugdíjba, és Szocho-t kell fizessek, akkor azt mikor kell fizetni és mikor kell bevallani?

    Köszönöm válaszukat

    Üdvözlettel: Bereczki Krisztina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × 4 =