A kormány az idei évre is meghosszabbította azt az intézkedését, amellyel csökkenti a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adóját. Az érdekes szabályok azonban idén is a részletekben rejlenek – véli a Niveus Consulting Group.

Az iparűzési adó csökkentésére vonatkozó szabályozást az országgyűlés ezúttal a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben helyezte el. A törvény alapján, amennyiben a helyi iparűzési adó magasabb, mint 1 százalék, akkor a feltételeknek megfelelő kis- és középvállalkozás iparűzési adója legfeljebb 1 százalék lehet.

Tavaly sok vállalkozás élt a lehetőséggel, és nyilatkozott a jogosultság fennállásának feltételeiről. Akik ezt a nyilatkozatot tavaly megtették és azóta nem keletkezett új telephelyük vagy nem változott meg a székhelyük, azoknak idén nincsen semmi teendője.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere kiemeli, hogy ezzel szemben, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tavaly kezdték meg a működésüket vagy tavaly nyilatkozatot tettek, de azóta új székhelyre költöztek vagy új telephelyet létesítettek, nekik 2022. február 25-éig a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé, egyebek mellett arról kell nyilatkozniuk, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és ha korábban nem tették meg, be kell jelenteniük az telephelyük címét. A nyilatkozatot telephelyenként szükséges megtenni.

Fontos, hogy a nyilatkozat nem az önkormányzatnál, hanem kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be, és ezt a NAV küldi majd meg az illetékes önkormányzat részére.

Aki ezt a nyilatkozatot megteszi, (valamint annak, aki ezt már tavaly megtette, és azóta új székhelyet, telephelyet nem létesített) annak a törvény alapján automatikusan, határozat nélkül csökken a helyi iparűzési adója a 2022-es évre.

Van azonban egy további kérdés, amivel kapcsolatosan a legtöbb kisvállalkozó úgy érzi, hogy ez őt nem érinti, de ebben nem feltétlenül van igaza. Az Európai Unióban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a gazdasági társaságok állami támogatására – éppen azért, hogy az államok a vállalkozásaik támogatásával ne torzítsák az EU-n belül a versenyt. Ennek megfelelően, noha az alacsony bevételű kisvállalkozók helyi iparűzési adó csökkentése sokszor legfeljebb pár tízezres vagy pár százezres tétel, a helyi iparűzési adó csökkentésénél meg kell jelölni azt, hogy a csökkentés miért számít megengedett támogatásnak, és utána ezeket a támogatásokat a vállalkozónak nyilván kell tartania.

Egyúttal ezek a támogatások a társasági adó és a szja-törvény egyes kedvezményeinél is felbukkannak, és a támogatástartalom összeszámítva nem haladhat meg egy meghatározott összeghatárt.

A „de minimis”, azaz ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó csekély összegű támogatások összeghatára 200 000 euró (közúti árufuvarozási tevékenység esetén 100 000 euró), és ebbe az összeghatárba három évre kell beleférni (vannak más támogatási jogcímek, amik eltérő értékhatárokkal rendelkeznek). Ezen felül az „egy és ugyanazon” vállalkozások részére juttatott támogatást össze kell számítani ilyen összefonódás esetén. Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülhetnek akár ugyanazon gazdasági társaság tulajdonában vagy bizonyos feltételek mellett ugyanazon magánszemély tulajdonában lévő vállalkozások.

„Akinek tehát több vállalkozása van, és az elmúlt években komolyabb összegű adókedvezményt kapott – vagy esetleg a jövőben komolyabb beruházást tervez, hiszen mivel három évet kell nézni, a jövőre is kell gondolni, amihez adókedvezményt kíván igénybe venni, mindenképpen érdemes adótanácsadóval konzultálnia. – tette hozzá a Niveus Consulting Group szakértője.

Forrás: adozona.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

négy × 3 =