SZÁMos helyen ott vagyunk

Innovációs járulék 2015

Kisvállalkozások figyelem! Változtak az innovációs járulék megállapításának szabályai. Nem kell a “partner” vállalatok adatait összeadni – több kisvállalkozás mentes lesz 2015-től!

2015. január 01-től hatályba lépett 2014. évi LXXXVI. törvény, mely felváltotta a korábbi un. KTIA törvényt (innovációs törvény). Az új jogszabály szerint (ismét) mentes a 2004. évi XXXIV. törvény 3.§. (2) és (3) szerinti mikro-, és kisvállalkozás, vagyis a határértékeket nem kell a kapcsolódó és partnervállalkozásokkal együttesen tekinteni!

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3)6 A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg

Az új jogszabály tehát visszatér a 2011-ig szabályozott módszerhez, így a határértékek számításánál csak az adott vállalkozás fenti mutatóit kell figyelembe venni, méghozzá az üzleti év első napján rendelkezésre álló utolsó lezárt számviteli beszámolót kell megvizsgálnunk.

Az új törvény pontos rendelkezései az innovációs járulékkötelezettség megállapítására
15. § (1) Belföldi székhelyű, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.
(2) Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:
a) a Kkv. tv. 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,
b) a Magyar Nemzeti Bank,
c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
d) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság,
e) a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága,
f) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
g) a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

16. § (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével.
(2) A járulék mértéke az (1) bekezdés szerinti járulékalap 0,3%-a.
(3) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig.
(4) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (a továbbiakban: előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett a (10) bekezdés szerinti előleg-kiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (6) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede.
(5) A járulékfizetésre kötelezettnek – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.
(6) A járulékelőleg
a) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
b) az a) ponttól eltérő esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege.
(7) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.
(8) Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.
(9) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében a (3)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre és a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.
(10) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előlegkiegészítés). Az előlegkiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg eleget tesz fizetési kötelezettségének.
(11) A befizetett előleg, előlegkiegészítés és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(12) A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.

17. § A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az NKFI Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.

EDUTAX Adótanácsadó Csoport

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

3 × 5 =

Kérje ajánlatunkat!
Hírlevél


2018. januártól hatályos Munka törvénykönyve
Kalkulátor

Próbálja ki vadonatúj
Bérszámfejtés
Kiszervezés
Kalkulátorunkat
,
melynek segítségével kiszámolhatja, hogy amennyiben kiszervezi a bérszámfejtését mekkora összeget takaríthat meg.