Jövőre emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos marad – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit adója, és jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése. A sokszínű információhoz való hozzáférés érdekében 0 százalékos áfakulcs alá kerülnek a napilapok. Kiemeltük a legfontosabb tételeket a kormány 2024-es, keddel elfogadott adócsomagjából.

Kedden az Országgyűlés 136 igen szavazattal, 49 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” címet viselő törvénytervezetet, amely az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően 152 oldalon keresztül csaknem valamennyi adótörvényt megváltoztatott.

Előtte a képviselők megszavazták a törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatot, amely 73 oldalon keresztül, összesen 154 helyen változtatott a törvénytervezeten. A módosítások zöme helyesírási, stilisztikai és jogtechnikai, ugyanakkor szó van bennük „a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházások” átmeneti fejlesztési adókedvezményéről, valamint itt szerepel a napilapok áfakulcsának 0 százalékra csökkentése, ami az indokolás szerint mindenki számára támogatja a „sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást”.

Elfogadott az Országgyűlés egy un. túlterjeszkedő módosító javaslatot is, amely átírja a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvényt, és bevezeti a koncesszori fémkereskedő és a koncesszori fémkereskedelmi engedély fogalmát.

Akkor most lássuk az eredeti salátatörvény legfontosabb részeit.

Ennyit fizetnek a légitársaságok

Az általános indokolás emlékeztet: a javaslat címében szereplő közteher eredetileg extraprofit-adóként vezettetett be, de az a jövőben – hasonlóan más uniós országok gyakorlatához – zöldadóként marad fenn.

Ha az utas végső úti célja a törvényben megjelölt országok és az Európai Unió területén található, akkor a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint, a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint, a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint a hozzájárulás mértéke. Amennyiben az utas a fent meghatározottakon kívüli végső úti célnak számító országba repül, a fizetendő hozzájárulás mértéke az első kategóriában 3900 forint, a másodikban 9750 forint, a harmadikban pedig 15 600 forint lesz.

Szja: törvény lesz a veszélyhelyzeti kormányrendeletekből

A törvény változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedéseket:
– 30 év alatti anyák kedvezménye;

– a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye, amely alapján a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély,

– a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása;
– a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re.

Egyszerűsített foglalkoztatás: fix összegek helyett valorizált közterhek

Az elfogadott törvény változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra. A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett – valorizálódó módon – a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértékét: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százalékát, alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százalékát, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 3 százalékát kell közteherként megfizetni száz forintra kerekítve.

Ekho: a foglalkoztató nem fizet

Az elfogadott törvényjavaslat törvényi szintre emeli azt az intézkedést, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója esetén a jelenleg hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelet tartalmának törvényerőre emelésére, és itt-ott kisebb módosításokat fogadott el az Országgyűlés.

Jövedéki adó: felzárkózunk az uniós minimumhoz

Az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-től emelni kell az üzemanyagok adómértékét. A gázolaj adómértékének emelésével párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértékét, adókedvezményét is hozzá kell igazítani az adóminimumhoz – olvasható a törvény általános indokolásában.

Így a benzin jövedéki adójának mértéke, ha a kőolaj a világpiacon drágább 50 dollárnál hordónként, 152 550 Ft/ezer liter, ha annál olcsóbb, akkor 157 550 Ft/ezer liter. Gázolaj estén az adómérték az első esetben 142 900 Ft/ezer liter, a másodikban pedig 152 900 Ft/ezer liter.

Tao, Neta, illetékek: marad a veszélyhelyzeti szabályozás

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályai 2024-től tovább élnek törvényként a kormány javaslata szerint.

Ugyanez a helyzet a népegészségügyi termékadó és az illetékek esetében is.

Adótanácsadók, adószakértők: jön a hatósági képzés és ellenőrzés

Az adótanácsadó, adószakértői szakmák ún. szabályozott szakmák, amelyek gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. Előbbi szakmák gyakorlásának feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés megszerzése. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit – olvasható az általános indokolásban.

Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti. A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét – áll a részletes indokolásban.

Az automatikus részletfizetési kedvezmény kiterjed a jogi személyekre is

Az elfogadott törvény szerint köztartozásmentes marad az adózó a 30.000 Ft-ot el nem érő tartozás fennállása esetén, ami elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelent könnyebbséget az érintetteknek.

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 20 millió forintot meghaladja – áll a javaslatban. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel indokolt a 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.

salátatörvény csaknem minden adójogszabályt érint, így részletes tanulmányozása elengedhetetlen.

Nem lesz földadó

Az adócsomag elfogadása előtt a képviselők többsége megszavazta „a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról” című javaslatot is, amely szeptember elsejétől eltörli az önkormányzatok által kivethető, termőföldet sújtó földadót.

Forrás: ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

20 − három =