Az Adó szaklap írása a munkáltatók, kifizetők által teljesítendő, elsősorban a magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatos feladatait, teendőit ismerteti.

1.1. Bevezető

Az évzáráshoz kapcsolódó kifizetői, munkáltatói adókötelezettségek részletes ismertetése előtt tekintsük át, hogy ezeket a feladatokat az adójogszabályok alapján kiknek kell elvégezniük, illetve ismerkedjünk meg a kifizető és a munkáltató adójogi fogalmával.

1.1.1. A kifizető fogalma

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 81. pontja szerint kifizető az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott személy, azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

Az Art. 7. § 31. pontja fogalommeghatározása alapján kifizetőnek minősül

– az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti;

– kamat esetében az, aki az szja-törvény szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják;

– tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos);

– külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki;

– külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet;

– minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet;

– az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette;

– az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek;

– a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást;

– letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó.

1.1.2. A munkáltató fogalma

A munkáltató fogalmát – hasonlóan a kifizető fogalmához – mind az Art., mind az szja-törvény meghatározza. Az Art.-ban található definícióhoz képest az szja-törvény fogalommeghatározása speciálisnak mondható.

Az Art. 7. § 39. pontja szerint munkáltatónak kell tekinteni a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személyt, bejegyzett céget, személyi egyesülést és egyéb szervezetet, egyéni és társas vállalkozót, a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztatót az általa munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében.

Az Szja tv. 3. § 14. pontja értelmében munkáltató az a személy, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezen általános meghatározás mellett egyes speciális foglalkoztatási formákra vonatkozóan is definiálja a munkáltató fogalmát az szja-törvény.

– Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében munkáltatónak a munkavállaló kölcsönvevője minősül, a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján.

– Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja az iskolaszövetkezetben történő személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (ún. külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Ha a szolgáltatás fogadója az ő érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttat bevételt, akkor e bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója minősül munkáltatónak.

– Több munkáltató által létesített jogviszony esetén a munkaviszony létesítésekor a munkáltatóknak ki kell jelölniük írásban azt a munkáltatót, aki az adókötelezettségeket teljesíti, ebben az esetben a kijelölt munkáltató tekintendő a magánszemély munkáltatójának. A kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni kell.

1.4. Egyéb igazolások a magánszemélyek szja-bevallásának elkészítéséhez

1.4.1. Igazolás az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint adózott bevételről és a levont adóról

Az Ekho tv. 13. § (6) bekezdése alapján a kifizető a kifizetéssel egyidejűleg igazolást köteles kiállítani a magánszemély részére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekhóról.

Mivel a 22M30 nyomtatvány az Ekho tv. szerint adózott bevételeket nem tartalmazza, ugyanakkor az ekho alkalmazását választó magánszemélynek a személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia az ekho szabályai szerint adózott bevételeivel, a kifizetőnek az adóévre vonatkozóan az ekho szerint adózott bevételről és a levont adóról igazolást kell kiadnia a magánszemély részére.

Az igazoláson szerepeltetni kell

– a kiállító és a magánszemély adatait;

– az ekho választására jogosító foglalkozás FEOR-számát;

– az ekho alkalmazására jogosító bevételi értékhatárt;

– a megszerzett bevételt és az abból levont ekhót az egyes jogviszonyok szerinti bontásban; továbbá

– azt a tényt, ha a magánszemély az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta.

Az igazolás az adott kifizetés körülményeitől függően tartalmazhatja a magánszemély által fizetendő 15 százalékos ekhót, a nyugdíjas magánszemély által fizetendő 9,5 százalékos ekhót, valamint a más EGT-államban biztosított magánszemély által fizetendő 9,5 százalékos ekhót.

Ha a magánszemély a kifizetőnek adott nyilatkozata szerint átvállalta a kifizetőt terhelő ekhót, akkor a kifizetőnek 2023. január 31-éig a 22K91 jelű nyomtatványon adatot kell szolgáltatnia az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott, ekho-alapot képező bevételek összegéről.

Fontos tudni, hogy az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján 2022. szeptember 1-jétől a kifizetőnek nem kell 13 százalék ekhót fizetnie az ekho-alap után, így ennek átvállalása fogalmilag kizárt.

1.4.2. Egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről kiállítandó igazolás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) alapján egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint az alkalmi munkára.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és személyijövedelemadó-bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget.1 A mentesített keretösszeget meghaladó bevételrészt a magánszemélynek a személyijövedelemadó-bevallásában szerepeltetnie kell. A magánszemély bevallási kötelezettsége teljesítésének érdekében a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott számára olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. A munkáltatónak összesített igazolást nem kell kiállítania az Efo tv. 14. §-a alapján.

Az igazolás kiállításához segítséget nyújt a NAV honlapjáról letölthető „Igazolás az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről” elnevezésű igazolásminta, ez nem része a 22M30-as nyomtatványcsomagnak.

1.5. Egyéb tudnivalók

A magánszemélyek adóbevallási tervezetének elkészítése során a NAV a kifizetők, munkáltatók által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások adatait használja fel, ezért kulcsfontosságú, hogy a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget a kifizetők helyes adatokkal teljesítsék. Érdemes ezért az adóév végén a 2022. adóévben benyújtott havi adó- és járulékbevallások, adatszolgáltatások adattartalmát felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, helyesbíteni azokat, így segítve az adóhatóságot a helyes adatokat tartalmazó adóbevallási tervezetek elkészítésében.

2. A 2023. év eleji munkáltatói/kifizetői feladatok

A kifizetők, munkáltatók egyik legfontosabb év eleji feladata a magánszemélyek által tett adóelőleg-nyilatkozatok feldolgozása, hiszen e nyilatkozatok alapján kerül majd sor az adóelőleg-alap megállapítása során a magánszemélyek által érvényesíteni kívánt adóalapot csökkentő kedvezmények figyelembevételére.

2.1. Adóelőleg-nyilatkozatok

Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése alapján az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy az e célra létrehozott elektronikus felületen – a NAV honlapján elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban – az adóhatóság részére benyújtott és a NAV által a kifizető részére továbbított adóelőleg-nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, ha a magánszemély a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja.

A nyilatkozat megtehető esetenként, a kifizetést megelőzően, de a magánszemély nyilatkozhat az adóéven belül úgy is, hogy a nyilatkozata visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényes. Ha a nyilatkozatban foglalt adatok, körülmények megváltoznak, a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

Adóelőleg-nyilatkozatot a magánszemély az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről és érvényesíthető kedvezményekről tehet.

A kedvezmények évközi érvényesítése érdekében a magánszemély nyilatkozhat a négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a személyi kedvezménynek, az első házasok kedvezményének és a családi kedvezménynek az igénybevételéről.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a többi adóalap-kedvezményhez képest a kedvezmény érvényesítésének módja szempontjából speciálisnak mondható, ugyanis ezt a kedvezményt a munkáltató, kifizető automatikusan köteles figyelembe venni az adóelőleg megállapítása során.

2022. július 28-ától a kedvezmény automatikus érvényesítésének kötelezettsége már nemcsak a munkáltatót és rendszeres bevételt juttató kifizetőt terheli, hanem minden kifizetőt, így egyszeri kifizetés esetében is figyelembe kell venni ezt a kedvezményt az arra jogosult magánszemély adóelőlegének megállapítása során.

A kedvezményre jogosult fiatalnak így nem kell az évközi igénybevételről nyilatkoznia, kizárólag arra vonatkozóan kell nyilatkozatot tennie, ha nem kéri az őt megillető kedvezmény teljes összegének vagy annak egy részének érvényesítését.

A 25 év alattiak kedvezménye a négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, a személyi kedvezményt és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

2.2. „Adatlap 2023”

Az Adóig. vhr. 23. § (5) bekezdése alapján abban az esetben, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltatójának a munkaviszony megszűnése időpontjától – felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól – számított 5 munkanapon belül bizonylatot (igazolást, adatlapot) kell kiadnia a magánszemély részére az adóévben általa kifizetett jövedelmekről és a levont adóelőlegekről. A bizonylaton szerepeltetni kell az adóéven belüli előző munkáltató(k) által közölt adatokat is.

Ugyanez a kötelezettség terheli a munkáltatót a magánszemély nyugdíjba vonulása, illetve halála esetén is. Az igazolást a munkavállaló halála esetén a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örököse részére kell kiadni. A fenti kötelezettséget a munkáltató a NAV honlapján közzétett „Adatlap 2023” elnevezésű nyomtatványon teljesítheti.

Az előző évi nyomtatványképhez képest változást jelent, hogy a 2023. évre vonatkozó adatlap – hasonlóan a 22M30-as nyomtatványhoz – már nem tartalmazza a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének alapját képező jövedelem oszlopot, és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye esetében sem került kialakításra a kedvezményalapot képező jövedelmek feltüntetésére szolgáló oszlop. Ezen kedvezmények figyelembe vett összegét csak összesítve, a nyomtatvány C blokkjának első két sorában (608. és 609. sorok) kell szerepeltetni.

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Szja tv. 3. §

– Szja tv. 29/E. §

– Adóig vhr. 23. §

Dr. Asztalos Zsuzsa cikkéből, amely az Adó szaklap 2023/3-as számában jelent meg, mindent megtudhat a kifizetők év végi feladatairól is.

1 Mentesített keretösszeg: az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér/garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzata.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × egy =