A gyermekesek adó-visszatérítésének nyitott kérdései
A miniszterelnök által a gyermekesek számára kilátásba helyezett adó-visszatérítés nemcsak a politikusokat, a szakértőket, de az érintetteket is fejtörésre készteti, hogy a gyakorlatban mennyi pénzre és miként számíthatnak a gyermekes családok.
A gyermeket nevelőknek ígért adó-visszatérítésre vonatkozó részletes előírásokat tartalmazó jogszabály majd az őszi adócsomagban várható, ezért a bejelentés alapján most még biztosan csak annyit lehet tudni, hogy a gyermeket nevelő magánszemélyek jövő év februárjában a 2021. évi személyi jövedelmük alapján megfizetett adójukat kaphatják vissza, legfeljebb 800 ezer forint összegig.
Napok alatt különböző kalkulációk lepték el az újságokat, internetes portálokat, ezek közös eredménye, hogy – szerencsés esetben két szülőt figyelembe véve – akár 1,6 millió forint is lehet a családi kasszát növelő bevétel.
Ám, hogy kik számíthatnak ilyen szép összegre, abban a kérdésben még nincs autentikus válasz, akár az is előfordulhat, hogy sok leginkább rászorult család hiába várja februárban a NAV-kiutalást.
Az első kérdés, hogy mely jövedelmek adóját lehet majd visszakapni.
Ha például a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, illetve a 25 év alatti fiatalok kedvezményéhez hasonló megoldásról dönt a jogalkotó, akkor a munkavégzéssel szerzett jövedelmek adójának visszatérítésére lehet számítani, míg minden más adóköteles (bérbeadásból, magánszálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, osztalék és más külön adózó) jövedelmek adójának visszatérítésére nem, és a katát, ekhót fizetők adója sem kapható vissza. Utóbbiak között máris sokan vannak, akik azt fontolgatják, hogy érdemes-e idén továbbra is katázni, ekhózni.
Szóba jöhet az is, hogy egyszerűbb megoldásként az összevont adóalap adójának visszatérítésére lesz lehetőség.
Az is kérdés, hogy ki lesz jogosult a visszatérítésre, azaz ki számít gyermeket nevelőnek. Vélhetően a jogalkotó ezt a családi pótlékra, illetve a családi kedvezményre jogosultsághoz rendeli majd, a mozaik családok, élettársak, bejegyzett élettársak, elvált szülők helyzetéből eredő összes bonyodalommal együtt. Legalább is ez látszik célszerű, ha nem is egyszerű megoldásnak.
Mindezeken túl, az is döntést és egyértelmű szabályozást igényel, hogy mit kell/lehet befizetett adónak tekinteni. Feltételezhető, hogy az eddig már alkalmazott gyakorlatnak megfelelően az adóbevallásban fizetendő kötelezettségként megállapított összegből az jöhet szóba, amely a személyijövedelemadó-törvény szerinti adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítése után fennmarad. Ez egyben azt jelenti, hogy adó-visszatérítést csak az kap majd, akinek a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a személyi (fogyatékos) kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény érvényesítése után még marad fizetendő adója, annak összegéig, legfeljebb azonban 800 ezer forintig.
Csakhogy ennek megállapításához (az adóbevallás elkészítéséhez) – a hatályos szabályok szerint előírt határidőket figyelembe véve – a szükséges igazolások, illetve az adóbevallási tervezet februárban még nem állnak rendelkezésre, csak márciusban. Ezért a visszatérítés februárban csak a kifizetők és a NAV számára előírt határidők – legalább 2022-ben egyszeri alkalommal történő – előre hozásával, és csak azok számára lehetséges, akik már februárban elfogadják az adóbevallási tervezetüket, vagy beadják az szja-bevallásukat. Kérdés, hogy a kifizetők, a NAV-kapacitások és az érintettek képesek lesznek-e alkalmazkodni ilyen rendkívüli helyzethez.
Természetesen nem csökkenti a kilátásba helyezett intézkedés értékét, ha az, aki az esetleg előrehozott rendkívüli lehetőséggel nem tud vagy nem akar élni, később, az adóbevallás szokásos rendjéhez igazodóan kapja meg az adóvisszatérítést.
Forrás: adozona.hu