A munkaügyi hatóság 2016. I. negyedévben 6150 munkáltatót ellenőrzött országosan. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az ellenőrzött munkáltatók 62%-a követett el kisebb-nagyobb munkaügyi jogsértést, ez egyébként növekedés a 2015. hasonló időszakához képest.

A jogsértések közül még mindig jelentős a feketefoglalkoztatás, a bejelentés, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás: az ellenőrzött munkavállalók 14%-át érinti ez részben vagy egészben. Változatos ennek a jogsértésnek az elkövetési módja: a bejelentés elmulasztása, az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása a leggyakoribb, de továbbra is előfordul, hogy részmunkaidős bejelentés (és nyilván a részmunkaidőnek megfelelő arányos bérfizetés) mellett a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót és továbbra is él a gyakorlatban a színlelt (más megállapodással leplezett) munkaviszony.

Nem változott az a tendencia sem, hogy a feketefoglalkoztatás szempontjából az építőipar a legfertőzöttebb terület, és annak ellenére nőtt tavalyhoz képest a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma, hogy az építőipar továbbra is a hatósági ellenőrzések fókuszában van.

Csökkent viszont a mezőgazdaságban foglalkoztatottak esetében, stagnált a feldolgozóipar és a vendéglátóiparban és kis mértékben csökkent a kereskedelemben a feketén foglalkoztatottak aránya. A személy és vagyonvédelem évek óta fertőzött a bejelentés nélküli foglalkoztatás vonatkozásában: idén január – március hónapban az itt dolgozók közel 20%-a érintett volt e jogsértést illetően. Ez jelenős növekedés az előző évi 12%-hoz képest is.

A feketefoglalkoztatáson túl a munkaidő-pihenőidő szabályok betartása, a rendkívüli munka, a munkaidő nyilvántartása, a szabadság, illetve a munkabérre vonatkozó előírások megszegése is több ezres nagyságrendben érintett hatóság által ellenőrzött munkavállalót.

Figyelembe véve, hogy a három hónap alatt huszonhét és félezer munkavállalót érintő ellenőrzés 5-6 ezer dolgozó esetében tárt fel munkaidőhöz kapcsolódó szabálytalanságot vélelmezhető a munkáltatók szándékos, vagy szakmailag nem megalapozott, kellő szakértelem hiányában amatőr munkaügyi gyakorlata. Ezek azok a hibák, amelyek átgondolt, szakértővel támogatott rendszerrel elkerülhetőek lennének  (szerk. megj.).

A munkaügyi hatóság széleskörű intézkedési portfóliójából – az első fokú határozatok vonatkozásában – mindössze 10% járt bírság szankcióval mindösszesen 61.680.000 Ft összértékben.

Majdnem kétszer ennyi (18%) azon figyelmeztető határozatok száma, amelyek a munkaügyi bírság helyett (kis és középvállalkozásokra vonatkozó külön törvényi szabályozás miatt) bírság nélkül zárultak, de figyelem! E kedvezmény-szabály ismételt esetben már nem érvényes, tehát egy következő esetben munkaügyi bírság is kiszabható.

Beszédes, hogy az érdemi munkaügyi döntések közel háromnegyede bírság szankció nélkül, illetve bírság-fenyegetettség nélkül zárult ebben az időszakban, tehát megállapítható, hogy a munkaügyi hatóság ellenőrzéskor alkalmazott személete az együttműködés irányába hat, általában segítő hatóságként lépnek fel a munkaügyi felügyelők.

További részletes információ: www.ommf.gov.hu/hírek  NGM foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatairól 2016. I. negyedév c. cikkben találhatók.

Forrás: www.ommf.gov.hu/hírek NGM foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése

a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatairól 2016. I. negyedév

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × 5 =