A július 1-jén hatályba lépett szövetkezeti törvény módosítása értelmében sorra jelennek meg híradások ennek a – látszólag új – foglalkoztatási formának az előnyeiről, lehetséges csapdáiról. Bár működésre kész (értsd bejegyzett) közérdekű nyugdíjas szövetkezet csak néhány van országosan, a cégbíróság asztalán bizonyára sorba állnak a zöld jelzésre váró bejegyzési kérelmek. Ugyanakkor mindenki tud, vagy tudni vél valamit, mindenkinek van véleménye, pedig ténylegesen alig van nyugdíjas, aki augusztusban ilyen formában jutott jövedelemhez.

A tények:
– Országosan súlyos a munkaerő-hiány, tehát szükség van a nyugdíjasok munkájára.
– Van potenciális nyugdíjas bázis, aki dolgozni szeretne: mert jövedelem-kiegészítésre van szükségük, elegük van a tétlenségből, szeretnék érezni, hogy hasznosak, visszavágynak közösségekbe.
– Van többféle mód a nyugdíjasok legális foglalkoztatására, de bizonyosan a leghatékonyabb a közérdekű nyugdíjas szövetkezet.
– A közérdekű nyugdíjas szövetkezet az iskolaszövetkezeti diákmunka mintájára egy kipróbált, működőképes foglalkoztatási minta, igazából nem új jogintézmény.

Kié a haszon?
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatásnak két legfőbb előnye: a rugalmasság és a foglalkoztatás kedvező ára. Mindkét előny alappillére, hogy az érintett dogozónak már van egy „főfoglalkozása” esetünkben nyugdíjas. Ez kulcskérdés, hiszen nyugdíjasként jogosult az egészségbiztosítás természetbeli ellátásaira (orvos, gyógyszertámogatás stb.) és nem szükséges a leendő nyugdíjszámlájára gyűjteni, hiszen nyugdíjas, munkanélküli ellátásra sem lesz szüksége a jövőben, hiszen nyugdíjas.

Ezért, mielőtt elhamarkodott megállapításokat tennénk, érdemes az alábbi összehasonítást értelmezni (a példa a 2017. évi minimálbér órabérben kifejezett mértékén mutatja be az összefüggéseket, magasabb órabér esetén a különbség még nagyobb, a minimálbérnél kevesebb bruttó összeget pedig a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben sem lehet jogszerűen megállapítani. 

  PÉLDA nyugdíjas szövetkezetben dolgozó nyugdíjas (megbízási) díja munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkabére munkaviszonyban foglalkoztatott NEM nyugdíjas munkabére
  bruttó óradíj (minimálbér 2017.) 733 Ft/óra 733 Ft/óra 733 Ft/óra
levonások személyi jövedelemadó előleg (15%) 110 Ft/óra 110 Ft/óra 110 Ft/óra
nyugdíjjárulék (10%) nem kell levonni 73 Ft/óra 73 Ft/óra
pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) nem kell levonni nem kell levonni (ha folyósítják a nyugdíjat) 22 Ft/óra
természetbeli egészségbiztosítási járulék (4%) nem kell levonni 29 Ft/óra 29 Ft/óra
munkaerőpiaci járulék (1,5%) nem kell levonni nem kell levonni 11 Ft/óra
  nettó óradíj (2017.) 616 Ft/óra 521 Ft/óra 488 Ft/óra

Vagyis a pénzt nem nyeli le senki! A megtakarítás a le nem vonandó járulékoknál jelentkezik, tehát az a nyugdíjas dolgozónál marad. A nyugdíjas szövetkezetek vállalási árai kapcsán megjelent híradások ellentmondásosak: mivel a nyugdíjas tagoknak fizetett megbízási díjat (nem munkabér!) további munkáltatói járulékok sem terhelik (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás) a szövetkezet szolgáltatási díja a fogadó céggel kötött alku kérdése. A szolgáltatási díj mértéke a szövetkezet működési költségének függvénye. Ugyanakkor a túl olcsó, mindig gyanús. Az sem lehetséges, hogy nullához közeli a szövetkezet működtetésének költsége. Akkor sem igaz ez, ha a nyugdíjas szövetkezet más HR szolgáltatást végző cégcsoporton (munkaerő-kölcsönzés, közvetítés, iskolaszövetkezeti diákmunka) belül helyezkedik el üzletileg.

A nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás másik kulcspontja a rugalmasság. Nincs folyamatos munkavégzési kötelezettség. Nincs olyan kötöttsége a nyugdíjasnak, hogy tartósan csak egy munkahelyen dolgozik (ahogy azt évtizedeken át megszokta), hanem bármilyen kombinációban vállalhat munkát. Természetesen a részmunkaidő bármely formája választható (napi négy óra, heti 1-2 nap, csak hétvége stb.), attól függően, hogy a fogadó cégek működési rendjébe hogyan illeszthető az be. Lehetséges pl. hogy egészségi állapottól függően csak heti 1-2 nap fizikai munkát szeretne végezni a nyugdíjas, de további 1-2 nap, vagy alkalmi jelleggel egyéb, kevésbé megterhelő pl. adminisztratív feladatot is vállalna. Egy nyugdíjas szövetkezeten belül ezt gond nélkül, külön adminisztráció nélkül ezt nyugodtan megteheti. Egy helyről, egyszerre, egy összegben jut hozzá a fizetéséhez.

Ha egy bizonyos időszakban inkább pihenni szeretne, vagy az unokákra vigyázna munka helyett, nem kell szabadságra mennie, akármennyi időre távol lehet a munkától, majd ugyanoda, vagy más fogadó céghez később visszaállhat, ha ismét dolgozni támad kedve. További lehetséges előny lehet a munkaerő-piacon a nyugdíjasok munka- és élettapasztalatának hasznosítása, ennek érdemi és tényleges megvalósítása jelenleg még távolinak tűnik, csak beszélnek róla… Bizonyára van tehát létjogosultsága a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben a nyugdíjasok egyszerű, de legális formában történő reaktiválására, s ez a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben hamarosan meg is valósulhat. Igen, itt a közelben is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennyolc − nyolc =