A társadalombiztosítás rendszerében a TB-kiskönyv évtizedeken át megszokott papíralapú dokumentumnak számított, azonban 2026. január 1-jétől ebben a formájában megszűnik, és helyét az e-TB kiskönyv veszi át, amely egy egységes elektronikus nyilvántartás lesz. A változás jogalkotói célja a bürokrácia és a vállalkozások adminisztratív terheinek enyhítése, valamint a korszerű, célhoz kötött és teljes körű adatelérés biztosítása.

Jelenleg a TB-kiskönyv tartalmát képező adatok két külön elektronikus nyilvántartásban találhatók: a biztosítási jogviszonyok adatait a NEAK, míg a pénzben nyújtott egészségbiztosítási ellátásokét a Magyar Államkincstár kezeli.

A módosítással egy egységes nyilvántartási rendszer jön létre: a NEAK egy elektronikus lekérdező felületen keresztül fog hozzáférést biztosítani a nyilvántartott társadalombiztosítási jogviszony és a pénzbeli ellátások adataihoz, de kizárólag a hatósági nyilvántartásban szereplő TB kifizetőhelyek részére. A TB kifizetőhely csak azon személyek adatait ismerheti meg, akik a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál társadalombiztosítási ellátásra jogosító jogviszonyban (pl. munkaviszonyban vagy személyes közreműködést igénylő megbízási jogviszonyban) állnak.

Kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók, vagyis a 100 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező munkáltatók esetében egyrészt teljesen megszűnik a TB-kiskönyv vezetésének kötelezettsége, másrészt ezek a kisebb vállalatok nem fognak hozzáférést sem kapni az új egységes nyilvántartási rendszerhez. Mindezek alapján, a kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatóknak az új rendszerben nem lesznek feladataik az e-TB kiskönyvvel. Kiemelendő azonban, hogy a jogszabályváltozás szövege nem ad egyértelmű választ arra, mit kellene tenniük a munkáltatóknak a korábban kiállított és jelenleg is őrzött papíralapú TB-kiskönyvekkel.

Az új Betegéletút szolgáltatáson keresztül a magánszemélyek is elérhetik majd saját adataikat.

A módosítás adatvédelmi szabályokat is tartalmaz. Így például meghatározza a nyilvántartott adatok körét, az adatszolgáltatás folyamatát, az adatkezelés célját és időtartamát.

Az e-TB kiskönyv a hagyományos kiskönyvben rögzítettekhez képest adatok szélesebb körét fogja tartalmazni. Ilyen adatok például a foglalkoztató adószáma, a jogviszony jogcímkódja, a jogviszony szünetelés időtartama, a FEOR szerinti munkakör, a munkaidő mértéke, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzre vonatkozó több adat is. Ezért felmerülhet, hogy a foglalkoztatóknak a munkavállalók részére kiadott adatkezelési tájékoztatót is módosítani kell, ha az eddig tételesen felsorolta a TB kiskönyv vezetésével összefüggésben kezelt adatok körét, illetve az adatok forrása is megváltozik. A tájékoztatóban már nem a korábbi papíralapú dokumentumra, hanem az új e-nyilvántartásra, valamint a munkáltató és a fenti állami szervek közti digitális adatáramlásra kell hivatkozni. Fontos, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak arról is, hogy a munkáltató milyen célból fér hozzá TB adataikhoz. Belső szabályozásban pedig javasolt kitérni arra, hogy a munkáltatónál milyen garanciák szavatolják az adatbiztonság érvényesülését.

Az e-TB kiskönyv kétségtelenül innovatív digitális megoldás, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) technológiailag semleges szabályozásra épül, és egy ilyen digitális innovációt jelentő jogszabályváltozás sem jelenti az adatvédelmi kötelezettségek enyhülését. Az adatvédelmi megfelelés biztosítása továbbra is kulcsfontosságú, és akár új adatvédelmi feladatok is felmerülhetnek. Ezekre érdemes – akár az adatvédelmi dokumentáció előzetes áttekintésével is – időben felkészülni, szükség esetén szakértői támogatás igénybevételével.

Szerző: dr. Juhász Péter, ügyvédjelölt

Forrás: PwC