Hogyan működik a több munkáltatós munkaviszony?

2012. június 1. óta lehetőség van a munkaviszonyban alkalmazottak speciális ú.n. több munkáltatós munkaviszonyban történő foglalkoztatásra, mégis azt látjuk a gyakorlatban, hogy nem terjedt el. Nem ismerik, vagy félnek alkalmazni a munkáltatók, pedig kiváló megoldás lehet cégcsoportos működésben, de kézenfekvő akkor is, ha egy kisvállalkozónak több cége van. Rövid, mindössze egy szakaszban (195. §) foglalja össze a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. tv. Mt.) a speciális szabályokat, minden más az általános munkajogi szabályok szerint alkalmazandó.

Mely munkáltatóknak ideális?

A példák szemléltető jellegűek, számos más konstrukcióban használható ez az atipikus munkaviszony féleség: Egy helyszínen működő munkáltatóknak a helyszínhez kapcsolódó munkafeladatok (munkakörök) ellátására pl. irodaház karbantartója, portása, ügyfélszolgálatosa. Egy cégcsoportba tartozó cégek azonos munkaköri feladatainak ellátására. Pl: két könyvelőiroda számára könyvelési feladatokat ellátó munkavállalói. Egy tulajdonos több cégében bizonyos törzskari feladatainak ellátására. Pl. szolárium üzemeltetés egyik cégben, textiltisztító átvételi hely üzemeltetés (ügyfélszolgálat) a másik cégben.

Specialitások, azaz mire figyeljünk?

A munkaszerződés:

A munkáltató azonosításánál valamennyi munkáltatót soroljuk fel. Kerüljön rögzítésre, hogy több munkáltatós munkaviszonyról van szó, valamint az is, hogy a több közül melyik lesz a „fő” munkáltató. Ez köteles a NAV bejelentésre és bevallásra, a bérfizetésre.

A munkáltatók közötti megállapodás:

A megegyezésüknek megfelelően kerüljön rögzítésre, hogy melyik munkáltató milyen mértékben (esetleg beosztás szerint) használhatja a rendelkezésre álló erőforrást. Szükség szerint a munkavállaló feletti irányítási, ellenőrzési, felügyeleti jog/kötelesség is belekerülhet. Természetesen a felek között elszámolásról szóló megállapodás is szükséges: bér+járulékok mértéke, fizetési határidő stb.

Fontos még tudni:

A munkavállalóval szemben a munkáltatók felelőssége a munkajogi igényérvényesítés kapcsán egyetemleges. Azaz ha pl. a fő munkáltató nem fizeti ki a munkavállaló munkabérét, azt a munkavállaló a másik munkáltatóval, bármelyik munkáltatóval szemben is érvényesítheti. A munkaviszony megszüntetésére a munkajog kötött rendszere szerint minden fél jogosult, azonban speciális megszűnési forma, ha a többi munkáltató „kilépésével” a munkáltatók száma egyre csökken. Ebben az esetben, ha a maradó munkáltató és a munkavállaló fent kívánja tartani a munkaviszonyt, a több munkáltatós munkaviszony megszűnése után egymással munkaviszonyt létesíthetnek az általános szabályok szerint.

 forrás: 2012. évi I. törvény