Az EDUTAX Kft. 2021.01.21-ei partnertalálkozóján Bozi Arnold ágazatvezető az EQ, mint iránytű témában tartott előadást. Cikkünkben az Önismeret, Önbizalom kompetenciát részletezzük, amiből látszik, hogy az EQ fejleszthető és milyen kompetenciák fejlesztése szükséges a vállalati, szervezeti célok eléréséhez.  

Ahogy az előadásban említettem tanulmányaink folyamán Daniel Goleman – EQ kompetenciáival ismerkedtünk meg. Számos egyéb módon is meg lehet közelíteni a témát, mi most Goleman szemüvegén keresztül tesszük ezt. Goleman szerinti EQ kompetenciák:

• önismeret, ön-tudatosság (self-awareness), önbizalom,
• önirányítás, önkontroll (self-regulation),
• empátia,
• szociális készségek: kommunikáció, konfliktuskezelés, együttműködés.
• motiváció.

A hatékony embert, vezetőt a szakmai tudás és az IQ készségek mellett fejlett EQ jellemzi. Sőt: Goleman szerint az EQ a két másik összetevőnél sokkal nagyobb jelentőséggel bír. Vezetők hatékonysága szempontjából Goleman 188 vállalat kompetencia-modelljeit elemezve jutott erre a következtetésre.

Önismeret, önbizalom

Az önismeret Goleman meghatározásában azt jelenti: tisztában vagyunk cselekvéseink mozgatórugóival (érzelmek, szükségletek, vágyak, célok, értékekkel) és meghatározóival (erősségek és gyengeségek), ill. ezek viselkedésünkre és tetteinkre gyakorolt hatásával. A magas önismerettel bíró emberek őszinték magukkal és másokkal, és tisztában vannak vele, hogy érzéseik, motivációik hogyan befolyásolják életüket. Így tudják több módon alkalmazni, kifejezni az érzéseiket. A magas önismerettel rendelkező emberek önértékelése reális, keresik és felhasználják a konstruktív kritikát. Tudják képességeik határait, és nem vállalkoznak olyan feladatra, ami meghaladja ezeket a határokat, mindazonáltal szeretik a kihívásokat, megmérettetéseket.

Most nézzük meg mindezt fordítva és máris látjuk, milyen negatív hatással lehetnek cégünkre, ha a munkatársaink:

• nincsenek tisztában a cselekvéseik mozgatórugójával,
• nincsenek tisztában viselkedésük hatásával,
• nem őszinték a kollégáikkal,
• nem tudják, nem képesek helyes módon kifejezni, irányítani érzéseiket,
• nem reális az önértékelésük,
• nem tűrik nem fogadják el a kritikát,
• nem ismerik képességeik határait, olyan feladatokat is elvállalnak, amely meghaladja mindazt vagy éppen nem lépnek ki a komfortzónájukból.

Úgy gondolom, ha ezt így fordítva vizsgáljuk máris látunk magunk előtt olyan személyeket, akikre mindez igaz vagy részben igaz. Amennyiben ez így van, tegyük fel magunknak a kérdést, érdemes e fejleszteni az EQ önismeret, Önbizalom kompetenciát?

Amennyiben a válasza igen, a hogyanban mi segítünk.

A szervezeti EQ mindig magasabb, mint az egyének EQ-jának összege!

Önirányítás, önkontroll

Az önkontroll Goleman-nél érzéseink, indulataink, szükségleteink uralását, „kordában tartását” jelenti. A fejlett önkontrollal rendelkező ember képes a bizalom és a „fair bánásmód” légkörének megteremtésére, ami elejét veheti a belső intrikák kialakulásának, erősíti egy család, egy szervezet „stabilitását”. Goleman szerint is számos problémát okoz az emberek impulzív viselkedése. A „forrófejűként” ismert emberektől környezetükben gyakran félnek, tartanak indulatkitöréseiktől, ami nagyon megnehezíti, sokszor teljesen ellehetetleníti az őszinte kommunikációt, viszont tág teret enged a belső érdekharcoknak, „taktikázásoknak”.

A fejlett önkontroll segíthet a változások megfelelő kezelésében is, amennyiben megfékezi az első érzelmi reakciókat, és lehetőséget ad a helyzet racionális átgondolására. Magas érzelmi intelligencia mellett saját hangulatainknak, érzelmeinknek urai vagyunk, hogyha stressz ér bennünket, nem ideges, ingerült, hanem nyugodt reakciót adunk, a félelmeinket jól le tudjuk küzdeni, és a negatív érzésekből gyorsan fel tudunk épülni.

Motiváció

Motiváció alatt Goleman elsősorban a kiemelkedő teljesítményre való erős törekvést érti, aminek mozgatórugója maga a teljesítmény, ill. a jó teljesítés öröme, tehát egy erős intrinzik (belső) motiváltságra kell gondolnunk (Csíkszentmihályi flow élménye).

Az erős teljesítmény-motivációval bíró emberek minden újabb siker után emelik az önmaguktól elvárt teljesítmény szintjét, mindig többet és többet akarnak elérni. Jellemző rájuk továbbá, hogy szigorú kritériumok szerint értékelik saját eredményeiket, ugyanakkor optimisták maradnak akkor is, ha teljesítményük elmarad az előzetes elvárásoktól.

Munkájukat nem elsősorban külső jutalmakért végzik, sokkal erősebben motiválja őket maga a teljesítmény. Ennek következtében magas szintű a számukra munkalehetőséget biztosító szervezet iránti elkötelezettségük is.

Empátia

Az empátia Goleman fogalomrendszerében embertársaink, a családtagok, a döntéshozatal során a munkatársak érzéseinek figyelembevételét jelenti (ami nem egyenlő azzal, hogy a szülők, vezetők megpróbálnak mindenkinek a „kedvére tenni”).

Goleman elemzése szerint az empátia elengedhetetlen kelléke az emberi kapcsolatoknak, de például még a hatékony vezető eszköztárának is, legalább 3 okból:

– egyre nő a csapatmunka szerepe a vállalatirányításban, hatékony csapatmunka pedig nem képzelhető el a csapattagok kölcsönös empatikus viszonyulása nélkül,

– az erősödő globalizáció egyik velejárója a különböző kultúrából származó vezetők és munkatársak gyakori együttműködése, ahol az eltérő kulturális és nyelvi háttérből fakadó kommunikációs nehézségek kezelésében kiemelt szerepe van az empátiának (a fejlett empátiával rendelkező emberek magas érzékenységgel képesek mások nem verbális jelzéseinek értelmezésére is),

– a mai erős munkaerő-piaci versenyben kiemelkedő jelentősége van a tehetséges munkatársak felismerésének, fejlesztésének és megtartásának, amiben szintén fontos szerepet játszik a másik érzelmeire és igényeire való érzékenység (a vezető, mint „coach” vagy „mentor”).

Szociális készség:

A szociális készség Goleman meghatározásában „célzott barátságosság”, ahol a cél: az embereket a nekünk megfelelő cselekvések és vélemények irányába befolyásolni. A szociális készség mindazonáltal nem azonos a manipulációs készséggel, csupán annyit jelent: megpróbálunk egymásra hatni, társas kapcsolatainkat a nekünk megfelelő irányba „menedzselni”. Az emberek között lenni, az életet nem csupán szemlélőként élni, az embereket nemcsak figyelni, hanem velük együtt csinálni valamit; másokkal jól kijönni, örömöt találni abban, ha emberek között lehetünk. A legfontosabb szociális képességek: a kommunikáció, a konfliktuskezelés, és az együttműködés.

Fejleszthető az EQ?

Goleman szerint egyértelműen igen. Az EQ alkati szintjét – a személyiségvonásokhoz hasonlóan – genetikai tényezők határozzák meg, ezek viszont csak a készség-együttes alapját jelentik, amit a tanulás jelentősen fejleszthet, módosíthat (emellett az életkorral arányosan nő ez a szint). Míg a hagyományos értelemben vett intelligencia a frontális agykéreg funkcióihoz kapcsolható, addig az EQ neurológiai hátterét a limbikus rendszer képezi (ez a kérgi és kéreg alatti struktúrákat tartalmazó rendszer felelős az emberi érzelmek, szükségletek, vágyak szabályozásáért). A kutatások szerint a limbikus rendszer funkciói leghatásosabban kitartó gyakorlással, visszajelzésekkel, erős motivációval fejleszthetők.

Goleman beszámol egy „Wall Street Executive” esetéről, akitől beosztottai annyira tartottak, hogy a rossz híreket egyszerűen eltitkolták előle. Mivel munkatársainak ez a viszonyulása érthető okokból sok gondot okozott munkája során, a vezető elhatározta, hogy szakember segítségével megpróbálja fejleszteni empátiáját. Első lépésként egy hetes utazást tett egy olyan országban, melynek nyelvét nem ismerte. (motiváció) A nyaralás során megfigyelte saját viselkedése másokra gyakorolt hatását. Visszatértét követően segítője megfigyelte a vezető munkahelyi viselkedését, és erről részletes visszajelzést adott. Ugyanakkor a vezető gyakorolta mások érzéseinek megértését, az övétől eltérő vélemények meghallgatását. (gyakorlás). Végül videofelvételt készíttetett az általa vezetett értekezletekről és a felvételt visszanézve megkérte munkatársait, adjanak visszajelzést viselkedéséről, az empátiás készségre koncentrálva. Több hónapot vett igénybe a tanulás, ám a vezető empátiás készsége határozottan fejlődött, amit munkatársai is visszaigazoltak számára.

Tanulság: az EQ fejlesztése csak megfelelő motivációs hátérrel, hosszú távú és összetett tanulási folyamat mellett lehet hatásos!