2022. szeptember 1-jétől hatályba lépett a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: új KATA), mely számos ponton (így például a bevétel megszerzésének időpontja, adó mértéke, kiváltott közterhek, nyilvántartási kötelezettség tekintetében) azonos rendelkezéseket tartalmaz, mint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalti adóról szóló törvény (a továbbiakban: régi Katv.) II. fejezete, azonban több fajsúlyos eltérést is találunk. Szeptember 25. fontos határidő azoknak, akik az új KATA alanyai kívánnak lenni.

Az egyik legnagyobb változás a régi kisadózó vállalkozások tételes adójához képest, hogy az új KATA alanya csak és kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet a nyilvántartásban rögzített tevékenységeire tekintettel. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem választhatja az új KATA-t az az egyéni vállalkozó, aki kizárólag az Szja tv. rendelkezései alapján minősül egyéni vállalkozónak, de az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szerepel (egyéni ügyvéd, szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő), valamint a korábbi szabályozástól eltérően szintén nem választhatja a KATA-t az egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság és az ügyvédi iroda. Másrészt az az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó sem választhatja az új KATA szerinti adózási módot, aki nem minősül főfoglalkozású vállalkozónak. Nem minősül főfoglalkozásúnak az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll
• Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (nyugdíjas),
• a koordinációs rendelet vagy szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és jelenleg rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
• rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
• a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó havonta 50 ezer forint tételes adót fizet, nincs már lehetőség a magasabb ellátások érdekében a 75 ezer forintos fizetési kötelezettséget választani.

Az új KATA szerinti adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozat legkorábban 2022. augusztus 1-jétől tehető meg, ebben az esetben az adóalanyiság kezdete 2022. szeptember 1-je. A nyilatkozatot szeptember 25-ig lehet megtenni azzal, hogy ebben az esetben is az adóalanyiság – függetlenül a nyilatkozat megtételének időpontjától -, szeptember 1-től jön létre. Természetesen ettől függetlenül az új KATA alanyiságot év közben is lehet bármikor választani a tevékenység megkezdésével egyidejűleg vagy a bejelentés hónapját követő hó 1. napjától, ha az egyéni vállalkozó megfelel a KATA választására vonatkozó feltételeknek. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szeptember 25-i nyilatkozattételi határidő, melyről a KATA 15. § (1) bekezdése rendelkezik és mely alapján az adóalanyiság szeptember 1-től jön létre, nem csak azoknak az adózóknak lehetőség, akik augusztus 31-ig a régi Katv. szerint teljesítették a kötelezettségeiket, hanem azoknak a működő egyéni vállalkozásoknak is, akik eddig az Szja tv. rendelkezései szerint számoltak el bevételeikkel, de megfelelnek az új KATA választására vonatkozó szabályoknak.

Szeptember 1-jétől a kisadózói adóalanyiság megszűnésre vonatkozó szabályok is jelentősen átalakultak. Egyrészt értelemszerűen kikerültek azok a megszűnési okok, melyek kizárólag gazdasági társaságok esetén értelmezhetők (például végelszámolás miatt), másrészt ennél jelentősebb változás az, hogy megszűnik az új KATA alanyiság abban az esetben, ha a kisadózó kifizetőtől vagy külföldi kifizetőtől szerez bevételt (ide nem értve ha bevétel a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik vagy az a fizetési számlán jóváírt kamat), mely bevétel megszerzését 15 napon belül be kell jelenteni a NAV felé. Ebben az esetben az adóalanyiság megszűnésének a napja a bevétel megszerzését megelőző nap. E rendelkezés szempontjából annak van jelentősége, hogy a bevételt az egyéni vállalkozónak ki juttatja, az egyéni vállalkozó számlájára ki utalja át a számlán szereplő összeget, vagyis irreleváns, hogy az ügyletről kiállított számlán ki szerepel vevőként. Így például megszűnik az új KATA alanyiság olyan esetben, ha a gépjárműjavításról szóló számla magánszemély nevére kerül kiállításra, de a számlán szereplő ellenértéket a biztosítótársaság fizeti ki a kisadózó vállalkozónak.

Gyakran merül fel ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban olyan kérdés, hogy hogyan kell kezelni azon összegeket, melyekről a régi Katv. alanya által kifizetőnek kiállított számla szerinti teljesítési időpont még augusztus 31. előtti és így a KATA 13. § (1) bekezdése szerint a régi Katv. bevételének minősül, azonban a pénzt ténylegesen a kifizető 2022. augusztus 31-ét követően fizeti ki. Tekintettel arra, hogy ez a bevétel az augusztus 31-e előtti teljesítési időpontra való tekintettel régi Katv. szerinti bevételként kezelendő, és mivel a kisadózó az új KATA szerint nem szerez bevételt a kifizetőtől, ezért ebben az esetben nem szűnik meg a KATA alanyisága.

Az új KATA tételes adó alóli mentesülésre vonatkozó szabályai a mentesülési okok szempontjából változatlanok, így például nem keletkezik tételes adó fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, ha a hónap egészében szünetelteti a tevékenységét vagy táppénzen van. Az új KATA a korábbi szabályozáshoz képest azonban abban változott, hogy míg a régi Katv. szerint a mentesülés időszaka alatt akkor kellett mégis tételes adót fizetnie a kisadózónak, ha a mentesülés időszaka alatt az adóalanyiságába tartozó tevékenységet végzett, addig az új KATA ennél tágabb kört ölel fel. Az új szabályozás értelmében nem csak abban az esetben keletkezik a mentesítő okok fennállása esetén tételes adófizetési kötelezettsége a kisadózónak, ha ezen időszakban az egyéni vállalkozó tevékenységet folytat, hanem akkor is, ha ezen időszak alatt bevélt szerez. Ez azt jelenti, hogy nem mentesülhet a kisadózó a tételes adó alól akkor sem, amikor egy korábban kiállított számla alapján folyik be a bevétele, illetve akkor sem, ha saját maga nem végez kereső tevékenységet, de az alkalmazottja igen.

A bevételi keretösszeg, mely alatt a kisadózónak nem keletkezik 40 százalékos kata-fizetési kötelezettsége, egész éves működés esetén az új KATA értelmében 18 millió forintra emelkedett. 2022-ben az új jogszabály szeptember 1-jével történő hatálybalépése miatt időarányosan maximum 6 millió forint ez a keretösszeg, feltéve, hogy az új KATA alany az év hátralévő hónapjainak mindegyikében tételes adó fizetésére kötelezett. A régi Katv. hatályon kívül helyezésével kapcsolatban az új KATA átmeneti szabályai úgy rendelkeznek, hogy a 2022. augusztus 31-ig régi Katv. alanya esetében a bevételi értékhatár, ameddig a tételes adón felül nem merül fel 40 százalékos adó fizetési kötelezettség, a tételes adóval érintett hónapok és 1 millió forint szorzata helyett a tételes adóval érintett hónapok és 1,5 millió szorzata, ami 8 hónap működést feltételezve 12 millió forint bevételt jelent. Fontos kihangsúlyozni, hogy ugyan a KATA értékhatára 18 millió forintra emelkedett, illetve már 2022-ben is a régi Katv-ből az új KATA-ba áttérők esetében is 12+6 millió a keretösszeg, azonban az alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 12 millió forint, és annak számítása nem kezdődik „elölről” az új KATA-ba való áttéréssel.

A jövedelemigazolás szempontjából változás, hogy a KATA. már nem tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a jövedelemigazolásban jövedelemként legalább a fizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a minimálbér szorzatát kell feltüntetni. Így a kisadózó jövedelmének az új KATA értelmében a kisadózó utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 százaléka minősül.

Forrás: ado.hu