Már cafeteria elemként is segítheti a munkáltató lakáshiteles dolgozóit!

A juttatás, miszerint a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállalója lakáscélú terveinek megvalósulását nem új, a 2014. április 3-án kihirdetett 15/2014. NGM rendelet e juttatás szabályait szélesítette jelentősen, mégpedig azzal, hogy a jövőben ez lakáshitel törlesztésre is fordítható, illetve a munkáltató cafeteria elemként is (nem feltétlenül akként) biztosíthatja.
Adható maximális mértéke a vételár 30%-a, maximum kiutalható ilyen címen munkavállalónként 5 évente 5 millió forint. A munkáltatónak nem kell a munkavállaló hozzátartozóinak ilyen juttatásait vizsgálnia, nyilatkoztatni sem szükséges, ez egy, azaz megadott személyhez kötött juttatás.
Munkaviszony alapján járhat, személyes közreműködésre tekintettel nem adható.

Előzetes lépések:
A juttatás legvonzóbb ismérve, hogy adómentes mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak. Ebből adódóan nyilván kulcskérdés, hogy a munkáltató az adómentességének feltételei fennállnak-e:
ezt egyszer, a juttatás évében kell vizsgálni, amely alapján több évig is folyósítható, illetve amennyiben ú.n. szociálpolitikai kedvezményes a hitel, akkor nem kell vizsgálni, hiszen korábban már történt ilyen.

• A munkavállalónk legyen az adós, vagy adóstárs (esetleg jelzálog kötelezett házastárs)

• Szükséges dokumentum a kölcsönszerződés, hitel kiváltó hitel esetén mindkét kölcsönszerződés.

• A rendelet szerint a juttatás feltétele a méltányolható lakásigény. Ennek vizsgálatakor mindössze a szobaszámot (ld. a jogszabály) és az együtt költözők számát kell áttekinteni.

A szobaszámot valamely dokumentum alapján (kölcsönszerződés, tulajdoni lap, adásvételi szerződés, társasházi alapító okirat stb.), az együtt költözők számát a folyósítás évének bármely napján lakcímkártyával igazolt lakók alapján kell elbírálni

Utalás:
A juttatást folyósítani csak a fentiek gondos betartása után célszerű.
Utalni hitelszámlára és lakossági bankszámlára egyaránt lehet, készpénzben továbbra is tilos efféle juttatást biztosítani. Az utalás a bank igazolása alapján történhet, amelyen szerepel a számlaszám, illetve, hogy mennyi az aktuális tartozás.

Lakossági számlára utalás esetén nem javasolt többet utalni a tárgyévi törlesztő részletnél, hiszen nem bizonyítható, hogy megvalósul, hogy a teljes összeget a hitelre fordítja tárgyévben. Hitelszámára akár a teljes 5 millió forintot (vagy a vételár 30%-át) lehet utalni.
Előtörlesztésre is használható, ha a munkavállaló előtörlesztési nyilatkozatot ad a banknak.
Lehet havi utalással, havi törlesztéssel bonyolítani ugyanúgy, mint egyösszegű utalással, havi törlesztéssel biztosítani.
Utalással egyidejűleg tájékoztassuk a bankot arról, hogy vizsgáltuk a méltányosságot és az adómentességet.

Vásárlás, építés, korszerűsítés:
Lakcímkártyával nyilván nem tudja igazolni a költözést a munkavállalónk, ezért célszerű nyilatkoztatni, hányan költöznek, meddig fognak bejelentkezni és utólag (meddig) mutassa be a lakcímkártyát.
Építkezés esetén a használatba vételi engedély is szükséges (ez a juttatáshoz képest távoli időpont is lehet). A juttatás elköltését minden esetben számlával kell igazolni.
Bizonyos nevesített korszerűsítési beruházásokra is fordítható (pl. szigetelés, fűtés korszerűsítés).

Egyéb tudnivalók:
Bércsökkentéssel nem párosítható a juttatás megítélése!
Előző munkáltatótól kapott ilyen juttatások vizsgálandók, hiszen összevont felső korlát személyenként az 5 évente 5 millió forint (vételár max. 30%-a).
Munkáltatói kölcsön elengedése ennek terhére is lehetséges, azaz átalakulhat e juttatásra.
Amennyiben a munkáltató olyan pályázatban vesz részt, amelyben a személyi ráfordítások emelése kritérium, figyelembe vehető e juttatási kör is.

A munkavállaló valamely lakáscélú megtakarítási formájával jól kombinálható motivációs eszköz lehet a munkáltató kezében.
Ezért (is) célszerű a munkáltatónál szabályzat készíteni: ki, milyen feltételekkel jogosult e juttatásra.

Torma Beáta