Társasági adókedvezmények fejlesztési célra – nem csak nagyoknak

Társasági adótörvényünk – az Európai Unió által megengedett célokkal összhangban – fejlesztési adókedvezményeket enged igénybe venni a számított társasági adóból. A legtöbb kisvállalkozás számára ez egy misztikus terület, ahol a fejlesztéseknél, beruházásoknál a nagy számok érvényesülnek, így nem fordít különösebb figyelmet erre az egyébként jelentős könnyítést ígérő kedvezményre. Pedig ha termékkörünk, szolgáltatásaink körének bővítése, vagy akár tevékenységi körünk bővítése egyben új munkahely(ek)et is jelent, érdemes előtte végiggondolni ezt a lehetőséget.

Az adózó ugyanis adókedvezményt vehet igénybe munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi. Mivel a kedvezmény igénybevételéhez a vonatkozó jogszabályok nem írnak elő minimális létszámot, illetve beruházási értéket, munkahelyteremtő beruházás esetén akár mikrogazdálkodók részére is nyitva áll a lehetőség.

Az adókedvezményt az adózó a társasági adótörvény és kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg.

Az adókedvezmény alapja

Az adókedvezmény alapját képező elszámolható költség a beruházás megkezdését követően az üzembe helyezést követő harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – meghatározott számítás szerint az átlagos állományi létszámarányos – személyi jellegű ráfordításának (bér és járulékok) 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. Az újonnan létrehozott munkahelyek státuszt, és nem személyre szóló munkahelyet jelentenek, így az adott új munkakörben akár több munkavállaló is alkalmazható egymást követően. Mivel hosszútávon érvényesíthető kedvezményről van szó, az elszámolható költséget jelenértéken kell meghatározni a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatláb figyelembe vételével.

Mivel az adókedvezmény „de minimis” támogatásnak minősül, figyelembe kell venni más állami támogatások összegét is, továbbá a régiónkénti támogatás intenzitás mértékét. Az adókedvezmény és a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentés alapján igénybe vett adókedvezmény esetében a bejelentett, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült elszámolható költség meghatározott támogatási intenzitással számított értékét.

Az adókedvezmény feltétele

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot. Fontos tudni, hogy a bejelentés késedelmes teljesítése (tehát a beruházás megkezdését követően) esetén igazolási kérelemnek nincs helye, továbbá a beruházás megkezdését követően a kérelem nem módosítható, nem egészíthető ki.

További feltétel, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően nagyvállalkozás öt, kis- és középvállalkozás három éven keresztül az érintett régióban fenntartja.

Feltételként írja elő a jogszabály a környezeti határértékek – ha megköveteli a beruházás – betartását.

Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

A bejelentés szabályai

Az adózónak a beruházás bejelentésben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt a vonatkozó kormányrendelet melléklete szerint előírt tartalommal, két példányban, papír alapon az adópolitikáért felelős miniszterhez kell bejelentenie a mellékletben szereplő adatokat. Amennyiben az adózó a beruházáshoz az adókedvezményen kívül más állami támogatást is igénybe kíván venni, az arra vonatkozó igényét a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtania az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti bejelentés benyújtásának tekinteni.

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

Nyilvántartási kötelezettség

Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,

b) bekerülési értékét,

c) hasznos élettartamát,

d) az állományból történő kikerülés időpontját.

Amennyiben az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

Adatszolgáltatás (TAO bevallásban)

Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:

a) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóévről benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát;

b) az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken;

a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben benyújtott társasági adóbevallásban kell szerepeltetnie.

Összességében elmondható, hogy az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges egy jól átgondolt, hosszútávra szóló fejlesztés, és egy alapos előkészítés, de a kedvezmény alapja a vállalkozások egyik legszámottevőbb költsége és igénybevétele hosszú távon jelentős adómegtakarítást biztosít.

Vidáné Papp Csilla adószakértő, bejegyzett könyvvizsgáló, EDUTAX Kft.