Kerülje el Ön is a szerződésenként 2 mFt-os bírságot és az esetleges adóhiányt!

A szokásos piaci árak nyilvántartásának határideje a társaságiadó-bevallás benyújtásának időpontjához igazodik. Amennyiben egy vállalkozás a törvényben megszabott határidő előtt nyújtja be társasági adó bevallását, a transzferár dokumentációt is hamarabb kell elkészítenie. Mindenesetre a dokumentálásra kötelezetteknek a 2013 évre vonatkozóan legkésőbb május 31-ig kell eleget tenniük.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokból ismert, hogy a nyilvántartás vezetési kötelezettségek közül továbbra is kiemelt jelentőségű a kapcsolt vállalkozások ügyleteire vonatkozó transzferár nyilvántartás vezetési kötelezettség ellenőrzése.

Amennyiben a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozás nem, vagy csak késedelmesen tesz eleget a dokumentációs kötelezettségének, vagy az elkészített nyilvántartás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a vállalkozás 2 millió forintig, míg ismételt mulasztás esetén akár 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Harmadik mulasztásnál pedig már az első esetben kiszabott bírság mértékének négyszereséig, azaz akár 8 millió forintig terjedő mulasztási bírság is kivethető.

 

2013-as módosítások

A transzferár nyilvántartásra vonatkozó jogszabályban tavaly jelentős változások léptek életbe, jó néhány könnyítést is bevezetve.

Az egyik legfontosabb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy azokra az ügyletekre, melyek esetében az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értéke szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot az adóévben, nincs transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége a vállalkozásoknak. Tehát a rendelet hatályba lépését követően az 50 millió forintos értékhatárt nem a szerződéskötéstől, hanem mindössze az adóév első napjától kell vizsgálni.

Adókockázati szempontból fontos kiemelni azonban, hogy az adminisztrációs könnyítés nem jelent mentességet a piaci ár alkalmazása alól, ezért, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, adott esetben a társasági adóalapot ennek megfelelően módosítani kell.

Szintén a könnyítés irányába ható módosítás még, hogy az ún. alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások elfogadott haszonkulcs tartománya 3-7%-ról 3-10%-ra bővült. A vállalkozások így szélesebb körben készíthetnek egyszerűbb transzferár dokumentációt a csoporton belüli – nem a fő tevékenységi körbe tartozó – olyan szolgáltatásokról, mint amilyenek például az IT szolgáltatások, az adminisztratív tevékenységek, a jogi, számviteli, fordítási és piackutatási területhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások, az oktatási tevékenység és bizonyos szállítással, raktározással kapcsolatos logisztikai szolgáltatások.

További fontos módosítás, hogy a jogszabály egyértelművé teszi, hogy a szokásos piaci ár meghatározására összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó adatbázisok adatai milyen módon használhatóak fel.

Bár a bevezetett intézkedések csökkentették a vállalkozások adminisztrációs terheit, a nyilvántartás készítési kötelezettség alá eső ügyletek a korábbinál kiemeltebb figyelmet kapnak. Nemcsak a dokumentáció formai követelményeit vizsgálják, hanem annak tartalmát is.

 

Jogbiztonságot jelentő APA eljárás

A vállalkozásoknak módjukban áll egyszerűsíteni az adminisztrációjukat, és megerősíteni az alkalmazott transzferárat az úgynevezett hatósági ármegállapítással: az APA-eljárással. Ennek feltétele egy kérelem, amely tartalmazza a cég a jövőbeli ügyletére elkészített transzferár elemzését és nyilvántartását. Az adóhatóság a kérelem elbírálását megelőzően konzultációs lehetőséget is biztosít, és optimális esetben határozatban hagyja jóvá a nyilvántartásban szereplő szokásos piaci árat , és 3-5 évre rögzíti. Ezt egyszer további 3 évre meg lehet hosszabbítani. Ez alatt az idő alatt nem kell évente dokumentációt készíteni, és az ármegállapítással kapcsolatos bizonytalanságok is elkerülhetőek.

 

Év végi transzferár-kiigazítás elszámolásához kapcsolódó új lehetőségek

A számviteli törvény módosítása alapján a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik a transzferár- kiigazítások számvitelben történő végrehajtására. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások a számviteli elszámolást választják, akkor az ügyletekre elszámolt ellenérték-különbözetet legkésőbb a tárgyév mérlegfordulónapjára vonatkozó könyveléssel a főkönyvi nyilvántartásukban szerepeltetniük kell.

A felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetet eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás igénybevétel esetében az elszámolt költség/ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként számolhatják el a felek a társaságiadóalap-korrekció helyett.

 

Változások várhatók

Szakértői vélemények szerint akár radikális változást is hozhat a cégek transzferárazási gyakorlatában az OECD új nemzetközi ajánlástervezete.

A javaslat lényege az, hogy az OECD-tagországokban működő vállalatok egységes tartalommal, a vállalatcsoport más országokban működő részeire vonatkozó információkat adnak át kötelező jelleggel az adóhatóságnak. Az adatszolgáltatásban megjelenhet az eddig is meglévő tartalmi elemeken kívül (pl. funkcionális és iparági elemzés, stb.) számos új kötelező információs elem is, amelynek összegyűjtése többletteherként jelentkezhet az adózók számára.

Meg kell adni, hogy a cégcsoport mely vállalatainál dolgozik a 25 legjobban fizetett alkalmazott, be kell mutatni a teljes ellátási láncot a cégcsoport fő termékei és szolgáltatásai vonatkozásában, fel kell sorolni hogy mely országok, vállalatok esetében történt előzetes adóhatóság általi ármegállapítás (APA) stb. Országonkénti bontásban kell bemutatni a profit allokáció, a fizetett adók, a tőkehelyzet és a gazdasági tevékenység koncentráltságát jelző mutatószámait, továbbá az egyes vállalatok által csoporton belül fizetett royalty, kamat, szolgáltatási díj részletezését.

Míg a mai szabályozás szerint a vállalkozások döntik el, hogy kapcsolt vállalkozásaikkal közös, vagy önálló nyilvántartást készítenek, a nemzetközi cégcsoportok várhatóan csak a közös nyilvántartást készíthetnek, a kötelezően bemutatandó adatok szolgáltatása mellett.

Mivel a nemzeti szabályozások jellemzően OECD Modellegyezmény szabályozására épülnek, várható, hogy a kiadandó hivatalos ajánlástervezet beépül a magyar szabályozásba, így jelentős változásokra kell készülniük a transzferárazás terén a vállalkozásoknak.

A transzferár annak ellenére, hogy nem klasszikus adójogi kérdés, az egyik legnagyobb adókockázatot jelentő adózási terület, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani az ezzel összefüggő kötelezettségekre.

 

Vidáné Papp Csilla adószakértő, bejegyzett könyvvizsgáló, EDUTAX Kft.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három × 5 =