Legújabb sorozatunkban olyan mindennapi munkaügyi problémákra, akadályozó tényezőkre, sokszor bosszantó apróságokra igyekszünk tippeket adni, amelyek megkeseríthetik munkavállaló, munkáltató életét egyaránt.

Kiket és milyen gyakran kell üzemorvoshoz küldeni?

A kérdés pontosításra szorul. Fontos tudnunk, hogy milyen célból küldjük a szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónkhoz (üzemorvos) a munkavállalónkat.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódóan három irányú orvosi vizsgálatról lehet szó:

A munkaköri orvosi vizsgálatok azt igazolják, hogy adott személy adott munkakörre alkalmas-e (fizikai, szellemi adottságok, meglévő betegségek stb. figyelembe vételéve)l, vajon egy bizonyos munkahelyen el tudja-e látni a meghatározott munkakört. Ezt vizsgálni kell munkába állás előtt (előzetes) és időnként rendszeresen (időszakos), bizonyos különös helyzetekben (soron kívüli), és egyes munkakörökben a jogviszony megszűnésekor (záró).

A személyi higiénes vizsgálat iránya ellenkező, azt ellenőrzi, hogy adott személy nem fogja-e a munkakörnyezetet (elsősorban termékeket, pl. élelmiszert) fertőzni esetleges betegségével. Értelemszerűen e vizsgálatot nem kell minden munkakörben elvégezni, csak ahol ez releváns lehet: pl: élelmiszer-gyártás, konyha stb.

A szakmai alkalmassági vizsgálatok egy-egy meghatározott hivatásra való alkalmasságot vizsgálják pl: hivatásos sofőrök.

Azt is tisztázni kell, hogy az általunk foglalkoztatott személy saját munkavállalónk-e, esetleg valamilyen atipikus foglalkoztatási formában végez munkát számunkra. Más a helyzet egy kölcsönözött dolgozó esetén, mint a saját állományú munkavállalónknál, és teljesen más a helyzet, az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) során.

Bizonytalanság esetén, vagy konkrét helyzetre érdemes tanácsot kérni a legmegfelelőbb szakértőtől.

Az Edutax Kft. munkaügyi és munkavédelmi tanácsadási szolgáltatásairól itt tájékozódhat.

Folytatjuk…

Torma Beáta

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 − egy =