Hogyan oldjam meg? – 2. rész

Most induló sorozatunkban olyan mindennapi munkaügyi problémákra, akadályozó tényezőkre, sokszor bosszantó apróságokra igyekszünk tippeket adni, amelyek megkeseríthetik munkavállaló, munkáltató életét egyaránt.

Közlés írásban a felek távollétében.

A szituáció: gyakran előfordul a munkaviszonyban, hogy az egyik félnek a jogviszonyt érintő lényeges közlendője van a másik fél felé, de nincs módjuk, vagy nem kívánnak találkozni egymással (legklasszikusabb példa a felmondás közlése, vagy a túlmunka elrendelése).

Bizonyos jogi aktusokhoz jogszabály írásbeliséget ír elő, másokat célszerűségi, vagy egyéb okból kell írásban közölni az egyik félnek a másik felé. Ennek személyes találkozás esetén triviális megoldása magán a közlésen (pl. jognyilatkozaton) az átvétel feljegyzése. Ha azonban a közléskor nincs jelen mindkét fél, körültekintőbben kell eljárni:
Jól bevált megoldás a postai úton történő közlés: alapfeltétel a küldemény könyvelt jellege (tértivevényes levél) és – a leggyakrabban elkövetett óriási tévedés – a közlés dátuma nem a postára adás, vagy a jognyilatkozat elkészítésének dátuma, hanem az a dátum, amikor a címzett azt átveszi /illetve egyéb verziók a Mt. 24. § (2) szerint/. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez a leglassabb, ugyanakkor legdrágább megoldás is.
Az új Mt. hatályba lépésével megnyílt ugyanakkor az írásbeli közlésnek több modernebb módja is: az e-mail, vagy akár a rövid szöveges üzenet (SMS) a jogszabályban rögzített módon szintén jól alkalmazható írásbeli közlési mód. Ezeket főként egyoldalú munkáltatói utasítások, munkavállalói kérések körében javasoljuk, bár mérlegelve az egyes közlési módok előnyeit, hátrányait, akár munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat is közölhető e formákban.

Összetettebb szituációkban mindig konkrét helyzetre érdemes keresni a legmegfelelőbb megoldást.

Az Edutax Kft. munkaügyi tanácsadási szolgáltatásairól itt tájékozódhat.

Folytatjuk…

Torma Beáta